MNB ajánlás a banki digitalizációról

Az utóbbi években Magyarországon is felgyorsult a pénzügyi szektor által nyújtott szolgáltatások digitalizációja. Ezt a folyamatot az elmúlt évben a koronavírus járvány tovább erősítette. Bár a pénzügyi innováció nyilvánvalóan hozzájárul a gazdasági növekedéshez, komoly kihívás ezeknek az új digitális pénzügyi megoldásoknak a jogi szabályozása. A hatékony szabályozás megteremtése során ugyanis a jogalkotónak kettős feladatot kell elvégeznie: a versenyképesség egyrészt igényli a digitális fejlődés lehetővé tételét és zavartalanságát, miközben a digitális pénzügyi innovációk nem veszélyeztethetik a pénzügyi közvetítő rendszer működését (Erről részletesebben ld.: Müller János – Kerényi Ádám: Kiútkeresés a digitális pénzügyi innovációk labirintusából – A digitális pénzügyi rendszer szabályozási kihívásainak csapdája. Hitelintézeti Szemle, 2021. 1. szám, 103-126.).

A digitális pénzügyi innováció, valamint az ún. FinTech cégeknek a pénzügyi szolgáltatások piacán való megjelenése indokolttá tette az MNB részéről egy FinTech stratégia kidolgozását, amely 2019 októberében jelent meg. A stratégia azokra az MNB hatáskörébe tartozó kezdeményezésekre vonatkozik, amelyek ösztönzik az új szolgáltatások piaci bevezetését. Ennek egyik leglényegesebb eleme, hogy a változásoknak megfelelő szabályozási környezetet kell kialakítani, ami támogatja a pozitív hatású újításokat, ugyanakkor hatékonyan és szigorúan lép fel a túlzottan kockázatos, az etikátlan vagy káros magatartással szemben, igyekezve e két célkitűzés között megfelelő egyensúlyt kialakítani (Müller – Kerényi: i.m. 121.).

A koronavírus járvány hatására 2020 elejétől Magyarországon is tovább gyorsultak a FinTech-folyamatok. 2020 áprilisában megalakult a Magyar Fintech Szövetség. Ezzel egyidőben az MNB már öt magyar cégnek engedélyezte a számlainformációs szolgáltatóként (AISP) való működést. (Az ún. AISP szolgáltató a felhasználó felhatalmazása birtokában a felhasználó fizetési számla egyenlegéhez és tranzakciós adataihoz férhet hozzá. Az adatokat további pénzügyi szolgáltatások nyújtásához felhasználhatja.) Az AISP-cégek nem csupán betekintést nyernek a banki ügyfelek számlaegyenlegébe, hanem nyomon tudják követni minden kifizetésüket és vásárlási szokásukat, ennek birtokában pedig együttműködési megállapodást köthetnek más FinTech-szolgáltatókkal, mint ahogy az megtörtént a Revoluttal. A bankok által kezelt ügyféladatok használatának, az onnan történő pénzutalásra vonatkozó információknak egyre nagyobb a szerepe és így a gazdasági értéke is. Az ún. nyílt bankolás tehát Magyarországon is folyamatosan tovább bővül, annak előnyeivel és a szabályozói rések miatti kockázataival együtt (Müller – Kerényi: i.m. 123.).

Mindehhez kapcsolódóan a 2021. március 30-án megjelent 4/2021. (III. 30.) MNB ajánlás (Ajánlás) fő célja a hitelintézetek digitális transzformációjának biztonságos keretek között történő elősegítése és felgyorsítása.

Az Ajánlás mindenekelőtt egy átfogó és részletes digitális transzformációs stratégia kidolgozását várja el a hitelintézetektől, amelyet évente felül is kell vizsgálniuk, valamint az abban foglaltak teljesüléséről évente beszámolót kell küldeniük az MNB részére.

A hitelintézetek digitális transzformációs stratégiájának legalább (de nem kizárólag) az alábbi kérdésekre kell kitérnie:

a) a digitálisan elérhető termékek és szolgáltatások jelenlegi köre és ezek bővítése;

b) a különböző digitális csatornák használatának ösztönzése;

c) fiókhálózat fogyasztói érdek-központú digitalizálása;

d) vállalati kultúra transzformációja;

e) digitális szakértelem fejlesztése;

f) együttműködések és külső kommunikációs csatornák digitalizációs irányú fejlesztése;

g) adatvagyonkezelési stratégia digitalizációs irányú fejlesztése;

h) kockázatkezelési stratégia digitalizációs irányú fejlesztése;

i) vállalati informatikai rendszer transzformációja;

j) informatikai biztonság fejlesztése.

Az MNB arra ösztönzi a bankrendszer szereplőit, hogy termékeiket és szolgáltatásaikat minél szélesebb körben tegyék elérhetővé digitális platformjaikon, illetve online csatornán. Az Ajánlás ennek kapcsán külön is kiemeli, hogy az MNB jó gyakorlatnak tartja, ha a hitelintézet minden olyan számlacsomagnál elérhetővé teszi a teljeskörű online számlanyitást, amelynél a jogszabályi környezet erre lehetőséget teremt, illetve azt is, ha ez online felületen és mobilapplikációs csatornán is elérhető.

A számlanyitás mellett az Ajánlás a hiteligénylés kapcsán is javasolja a digitális megoldások alkalmazását. Ezzel kapcsolatban természetesen különbséget kell tenni fogyasztói (lakossági), valamint vállalati ügyfelek között.

Külön is ki kell emelni az Ajánlás 7.4. pontját. Eszerint: „Az MNB elvárja, hogy a hitelintézet alakítsa ki tervét mind a lakossági, mind a vállalati ügyfelek tekintetében az elektronikus szerződéskötés és egyéb elektronikus jognyilatkozattétel lehetőségének megteremtéséről az írásbeli alakhoz kötött jognyilatkozattételi esetekben.”

Az elektronikus szerződéskötésre irányadó általános követelményeket jelenleg a Ptk. 6:82-6:85. §-ai mondják ki. Az Ajánlás azonban vélhetően ennél tágabban értelmezi az elektronikus szerződéskötést, illetve az egyéb elektronikus jognyilatkozattétel lehetőségét. Ez felveti a jogszabályi háttér újragondolásának a szükségességét is.

Ezt támasztja alá az is, hogy az utóbbi időszakban egyre több hazai hitelintézet tett lépéseket ügyfeleik elektronikus-aláíró képességének kibővítése irányába. Ma már számos hitelintézetnél lehetőség van okos (mobil) telefon segítségével elektronikus aláírással ellátni egy szerződést, illetve egy jognyilatkozatot. Ehhez kapcsolóan gyakori, hogy az ügyfél, valamint a banki aláíró azonosítását nem egy minősített bizalmi (hitelesítés) szolgáltató, hanem maga a bank végzi el. Ezzel kapcsolatban az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendeletére (2014. július 23.) kell felhívni a figyelmet. Ez az ún. eIDAS rendelet a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szól. Az eIDAS rendelet 26. cikke mondja ki a fokozott biztonságú elektronikus aláírásra vonatkozó követelményeket.

Ezek az új digitális megoldások egyrészt érintik a Ptk.-nak az írásbeli alakhoz kötött jognyilatkozatokra vonatkozó 6:7. § (3) bekezdését. Érintik azonban a Pp. 325. §-ának a teljes bizonyító erejű magánokiratra vonatkozó rendelkezéseit is.

Szerző: Bodzási Balázs