A felperes korábban polgármester volt, az alperes pedig a városban hírportálként működő internetes újság kiadója. E hírportálon 2021. február 5-én cikk jelent meg „Az utolsó évében 113 millió forint jutalmat szórt szét … a felperes” címmel. A felperes még aznap helyreigazítási kérelemmel élt az alperes címén található szerkesztőségnél. Ezt követően a cikkben kisebb „javítást” és „helyreigazítást” eszközöltek, egyebekben a szerkesztőség nem tett eleget a helyreigazítási kérelemnek.
A felperes keresetében kérte kötelezni az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követően 5 napon belül tegyen közzé helyreigazító közleményt, emellett pedig az alperes perköltségben való marasztalását is kérte. Hivatkozása szerint a helyreigazítani kért cikk több állítása valótlan, illetőleg hamis színben tünteti fel a valóságot.
Az alperes ellenkérelmében elsődlegesen kérte az eljárás megszüntetését, arra hivatkozva, hogy a felperes a pert nem megfelelő sajtószerv ellen indította meg, másodlagosan pedig kérte a kereset elutasítását, mivel hivatkozása szerint a cikk sérelmezett része véleménynyilvánítást tartalmaz.
Az elsőfokú bíróság végzésével elutasította az alperes eljárás megszüntetése iránti kérelmét, azzal az indokolással, hogy a felperes a Pp. 495. § (1) bekezdésében rögzített választási lehetősége alapján a keresetet az alperessel szemben is előterjeszthette. Az elsőfokú bíróság ezt követően meghozott ítéletével kötelezte az alperest a helyreigazító közlemény közzétételére. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az alperes médiaszolgáltatónak minősül, ezért passzív perbeli legitimációval rendelkezik.
Az elsőfokú ítélet ellen az alperes fellebbezett. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.
A másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla álláspontja szerint a pert a helyreigazítási kérelem címzettjeként megjelölt szerkesztőség ellen kellett volna megindítani. Ennek alapján az alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy a felperes a pert nem a jogszabályban meghatározott személy ellen indította meg. Ennek jogkövetkezménye ugyanakkor nem az eljárás automatikus megszüntetése.
A Pp. 240. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a bíróság az eljárást annak bármely szakaszában hivatalból megszünteti, ha a keresetlevelet már a 176. § (2) bekezdés b) pontja alapján vissza kellett volna utasítani. A Pp. 176. § (2) bekezdésében foglaltak esetében azonban a bíróság akkor utasítja vissza a keresetlevelet, ha a felperes a pert nem a jogszabályban meghatározott személy ellen indította meg, és a felperes e személyeket hiánypótlási felhívás ellenére nem vonta perbe.
Az ítélőtábla arra is kitért, hogy a Pp. 176. § (2) bekezdés b) pontján alapuló perbe vonás nem minősül keresetkiterjesztésnek. Ennek alapján, ha a felperes a pert nem a jogszabályban meghatározott személy ellen indította meg és a bíróság felhívására a megfelelő alperest perbe vonja, az nem minősül a sajtó-helyreigazítási perben a kereset tiltott kiterjesztésének.
Amennyiben tehát az eljárási szabályok szerint a keresetlevél csak meghatározott alperessel szemben terjeszthető elő és a felperes nem ezt az alperest nevezi meg a keresetlevelében, úgy a bíróság nem mellőzheti a megfelelő alperes perbe vonása iránti hiánypótlási felhívást, és ezt követően utasíthatja csak vissza a keresetlevelet. Mivel az elsőfokú bíróság nem hívta fel a felperest, hogy a keresetlevél ebbéli hiányait úgy pótolja, hogy alperesként a szerkesztőséget vonja perbe, az elsőfokú eljárás szabályait az ügy érdemére kihatóan lényegesen megsértette.
Az elsőfokú bíróság – az eltérő jogi álláspontja miatt – nem intézkedett a szerkesztőség mint passzív perbeli legitimációval rendelkező fél perbe vonásáról, ezért az ítélőtábla a kifejtett okok miatt hatályon kívül helyezte az elsőfokú bíróság ítéletét. Egyben utasította az elsőfokú bíróságot, hogy az eljárást a perfelvételi szakasztól folytassa le. Szükséges eljárási cselekményként azt is előírta az elsőfokú bíróság számára, hogy hívja fel a felperest a keresetlevél hiányainak akként történő pótlására, hogy alperesként a szerkesztőséget vonja perbe. Ennek teljesülésétől függően határozhat az elsőfokú bíróság az eljárás megszüntetéséről vagy folytathatja le az eljárást a perfelvételtől kezdődően.
Jogeset száma: BDT 2021. 4380.
Szerző: Bodzási Balázs
Ha a jogi képviselőnek a fél nevében tett tényállítása személyiségi jogot sért, azért a fél és nem a jogi képviselő tartozik felelősséggel