A digitális technikai környezet rohamos fejlődése, a felhasználói szokások változása, és ezzel összefüggésben az online zaklatás („cyberstalking”) egyre jelentősebb terjedése miatt a német igazságügyi kormányzat szükségesnek tartotta a Büntető Törvénykönyv (StGB) módosítását. Kifejezetten zaklatásra alkalmas applikációk (ún. stalking appok) és zaklató programok (stalkingware) használatával különösebb informatikai ismeretekkel nem rendelkező elkövetők is képesek már arra, hogy a sértettek email- és szociális média fiókjaihoz, valamint tartózkodási és helyváltoztatási adataikhoz hozzáférjenek, és ezáltal a sértettek szociális szférájában kémkedjenek. Az online zaklatás azonban nem merül ki pusztán ezekhez az adatokhoz való hozzáférésben, hanem a tettesek a sértett identitását színlelve profilt hoznak létre különböző közösségi médiafelületeken, a sértett nevében különböző e-szerződési nyilatkozatokat tesznek vagy fotókat hoznak nyilvánosságra (ún. személyiség- vagy indentitáslopás).
Az StGB-módosítása ezen magatartások egyértelműbb, határozottabb büntetendőségének megteremtését célozza. Ennek érdekében a zaklatás (Nachstellung, StGB 238. §) tényállásának új alapeseti magatartásaként nevesíti, ha a tettes:
– a sértett személyes adataival visszaélve szolgáltatásokat vagy árut rendel meg, vagy harmadik személyekkel kapcsolatfelvételt kezdeményez;
– ismétlődően adatkémlelést, jogosulatlan adatszerzést vagy ezekre irányuló előkészületet követ el;
– a sértettnek, hozzátartozójának vagy a sértetthez közel álló személynek a képmását terjeszti vagy a nagy nyilvánosság számára hozzáférhető teszi;
– olyan tartalmat terjeszt vagy tesz a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé, amely alkalmas arra, hogy a sértettet megszégyenítse, illetve a nyilvánosság előtt lealacsonyítsa, és ezt a sértett személyiségének színlelésével teszi.
A bűncselekmény nevesített, súlyosabban büntetendő esetei közé tartozik (Regelbeispiele; ezek nem azonosak a magyar dogmatika szerinti minősített esetekkel, de ahhoz hasonlóak), ha az adatkémleléshez a tettes kifejezetten ezt a célt szolgáló programot használ, illetve ha a visszaélés tárgyát képező képmást ilyen eszközzel szerzi meg.
A módosított tényállás legérdekesebb rendelkezése a digitális fejlődés és a visszaélési lehetőségek előre nem látható formáinak büntetendősége érdekében a törvényi tényállás kiterjesztő értelmezésére ad felhatalmazást: büntetendők a nevesített elkövetési magatartásokhoz hasonló, más cselekmények is.
Az új zaklatási tényállás 2021. október 1-jén lépett hatályba.
Szerző: Szomora Zsolt
Az Alkotmánybíróság először értelmezte az Alaptörvény V. cikkében garantált önvédelemhez való alapjogot