C-65/20. sz. ügyben hozott ítélet
Ausztriában a KRONE-Verlag kiadó jelenteti meg a Kronen-Zeitung napilapot és annak regionális kiadásait. 2016. december 31-én az egyik regionális kiadásban megjelent egy cikk a reszelt torma jótékony hatásairól. A cikk szövege a következő volt: „Reumafájdalmak enyhítése – A frissen reszelt torma segíthet a reuma során fellépő fájdalom csökkentésében. Az érintett területeket előbb dörzsöljük be sűrű növényi olajjal vagy disznózsírral, majd azokra helyezzük és nyomjuk rá a reszelt tormát. Ezt a pakolást akár 2-5 óráig is fennhagyhatjuk, mielőtt eltávolítanánk. A pakolásnak enyhítő hatása van.”
A cikkben megjelölt időtartam, amely alatt a pakolást alkalmazni kellett, pontatlan volt, mivel az „óra” kifejezést használták a „perc” kifejezés helyett.
2016. december 31-én az alapeljárás felperese – bízva a kezelés e cikkben említett időtartamában – nagyjából 3 órán keresztül hagyta ezt a pakolást a lábízületén, és csak azt követően vette azt le, hogy mérgező kontaktreakció miatt erős fájdalmat érzett.
Ezt követően az alapeljárás felperese azt kérte az eljáró osztrák bíróságoktól, hogy kötelezzék a KRONE-Verlagot arra, hogy fizessen meg számára 4.400 eurót az elszenvedett testi sérülésből eredő kára megtérítéseként, és állapítsa meg a kiadó felelősségét az alkalmazott terápiából eredő valamennyi jelenlegi és jövőbeli káros következmény tekintetében.
A jogvita az osztrák legfelsőbb bíróság (Oberster Gerichtshof) elé került. A legfelsőbb bíróság felfüggesztette az eljárást és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjesztette az EUB elé: Úgy kell-e értelmezni a 85/374-es irányelv 2. cikkét, hogy hibás terméknek kell tekinteni valamely napilap azon példányát, amely olyan, szakmailag helytelen egészségügyi tanácsot tartalmaz, amelynek követése egészségkárosodást okoz?
Az eldöntendő kérdés tehát az volt, hogy egy kiadó, illetve egy napilap tulajdonosa a hibás termékekért való felelősségre vonatkozó tagállami rendelkezések közelítéséről szóló 85/374/EGK irányelv alapján felelősségre vonható-e az olyan cikkben szereplő téves információból eredő káros következményekért, amelynek közzétételéhez hozzájárult.
A kérdést felvető bíróság utalt arra, hogy a jogtudomány egy része ki kívánja terjeszteni a gyártó objektív felelősségét előíró (ún. termékfelelősségi) irányelv hatályát azokra az esetekre is, amelyekben a károk hibás szellemi szolgáltatásból erednek. A termék hibája által okozott károkért felelős „gyártónak” ebben az esetben a kiadó, a szerző és a nyomda is minősülhet. A jogirodalom e része úgy véli, hogy a könyvek szerzői, a médiatulajdonosok és a kiadók felelőssége a 85/374-es irányelv alapján megállapítható kell, hogy legyen a nyomtatott mű tartalmáért, mivel azt kifejezetten a tartalma miatt vásárolják meg. Ennélfogva a fogyasztó ilyen termékkel szembeni elvárásai nem a nyomtatott műre mint dologra korlátozódnak, hanem kiterjednek magára a tartalomra is.
Mindezek alapján az EUB-nak arra a kérdésre kellett választ adnia, hogy a 85/374-es irányelvnek a 2. cikkét – ezen irányelv 1. és 6. cikkével összefüggésben – úgy kell-e értelmezni, hogy az e rendelkezések értelmében „hibás terméknek” minősül egy nyomtatott napilap valamely példánya, amely paramedicinális témával foglalkozva pontatlan egészségügyi tanácsot adott valamely növény használatával kapcsolatban, amelynek betartása e napilap egyik olvasójának egészségkárosodást okozott.
Az EUB először is arra hívta fel a figyelmet, hogy valamely uniós jogi rendelkezés értelmezését illetően nemcsak annak szövegét, hanem szövegkörnyezetét, valamint azon jogi aktus céljait is figyelembe kell venni, amelynek az a részét képezi. Az uniós jogi rendelkezés keletkezése szintén felfedhet az értelmezés szempontjából releváns tényezőket.
A 85/374-es irányelv 2. cikkének alkalmazásában „termék” minden ingó dolog, akkor is, ha az más ingó vagy ingatlan dolog részét alkotja, valamint a villamos energia is. E cikk szövegéből következik, hogy a szolgáltatások nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá.
Az irányelv (3) preambulumbekezdésében is tükröződik, hogy az irányelvben meghatározott felelősségi rendszer csak az iparilag előállított vagy az épületek építése során felhasznált vagy ingatlanba beépített ingó dolgokra alkalmazandó.
A fogyasztók védelme megköveteli, hogy a gyártási folyamatban részt vevő összes gyártó felelősséggel tartozzon, amennyiben az általuk gyártott termék, vagy az általuk szállított résztermék vagy nyersanyag hibás volt. Az irányelv ebben a kontextusban írja elő a gyártónak a terméke hibája által okozott károkért fennálló objektív felelőssége elvét.
Az EUB álláspontja szerint azonban a szolgáltatások nem tartoznak a 85/374-es irányelv hatálya alá. A jelen ügyben az is megállapítható, hogy a szóban forgó szolgáltatás, azaz a pontatlan egészségügyi tanács, nem az annak hordozóját képező nyomtatott napilappal függ össze. E szolgáltatás különösen nem kapcsolódik sem annak kiszereléséhez, sem annak használatához. Következésképpen az említett szolgáltatás nem tartozik a nyomtatott napilap lényegében rejlő azon elemek közé, amelyek lehetővé teszik annak értékelését, hogy e termék hibás-e.
Mindezekre tekintettel az EUB kiemelte, hogy a szolgáltatók felelőssége és a késztermékek gyártóinak felelőssége két külön felelősségi rendszert alkot. Ennek oka, hogy a szolgáltatók tevékenysége nem hasonlítható a gyártók, az importőrök és a szállítók tevékenységéhez. A szolgáltatói felelősség rendszerének ennek alapján külön szabályozás tárgyát kell képeznie.
Az olyan pontatlan egészségügyi tanácsadás, amelyet nyomtatott napilapban tesznek közzé és amely egy másik birtokba vehető dolog használatára vonatkozik, nem tartozik a 85/374-es irányelv hatálya alá, és nem olyan jellegű, hogy e napilapnak hibás jelleget kölcsönözzön, és megalapozza ezen irányelv alapján a „gyártó” objektív felelősségét, legyen az akár az említett napilap kiadója, nyomdája vagy a cikk szerzője.
Az EUB azonban arra is a felhívta a figyelmet, hogy bár a hibás termékekért való objektív felelősség, amelyet a 85/374-es irányelv ír elő, nem alkalmazható az alapügyben szereplőhöz hasonló esetben, más, eltérő alapokon nyugvó szerződéses vagy szerződésen kívüli felelősségi rendszerek alkalmazhatók.
Mindezek alapján az előterjesztett kérdésre az EUB azt a választ adta, hogy a 85/374-es irányelv 2. cikkét úgy kell értelmezni, hogy nem minősül az e rendelkezések értelmében „hibás terméknek” egy nyomtatott napilap valamely példánya, amely paramedicinális témával foglalkozva pontatlan egészségügyi tanácsot adott valamely növény használatával kapcsolatban, amelynek betartása e napilap egyik olvasójának egészségkárosodást okozott.
Az EUB ítélete magyar nyelven itt érhető el: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:62020CJ0065&qid=1636351324041&from=HU
Szerző: Bodzási Balázs
Egyezményt sértett-e Magyarország?