Egy befektetési cégcsoport két vezetője azzal a kérelemmel fordult a Google-höz, hogy a nevük alapján végzett keresés találati listájáról törölje az említett cégcsoport befektetési modelljét bíráló egyes cikkekre mutató linkeket. Arra hivatkoznak, hogy e cikkek valótlan állításokat tartalmaznak.
A Google megtagadta e kérések teljesítését arra hivatkozva, hogy nem bír tudomással az e cikkekben foglalt információk valós vagy valótlan jellegéről. A német szövetségi legfelsőbb bíróság, amely előtt e jogvita folyamatban van, a többek között a törléshez való jogról („elfeledtetéshez való jogról”) rendelkező általános adatvédelmi rendelet, valamint a személyes adatok kezelése vonatkozásában az egyének védelméről szóló irányelvnek az Európai Unió Alapjogi Chartájával összefüggésben történő értelmezését kérte az Európai Unió Bíróságától előzetes döntéshozatal keretében.
A Bíróság ítéletében emlékeztetett arra, hogy a személyes adatok védelméhez való jog nem abszolút jog, a társadalomban betöltött szerepének függvényében kell figyelembe venni, egyensúlyban más alapvető jogokkal. Az ítélet ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az általános adatvédelmi rendelet kifejezetten rendelkezik arról, hogy az érintettet nem illeti meg a törléshez való jog, ha az adatkezelés többek között a tájékozódás szabadságához való jog gyakorlása céljából szükséges.
A tárgyalt ügy szempontjából döntő fontosságú megállapítása az ítéletnek, hogy a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jog azonban nem vehető figyelembe, ha a hivatkozott tartalomban szereplő, nem csekély jelentőségű információknak legalább egy része valótlannak bizonyul. A Bíróság hangsúlyozta, hogy a linkek közüli törlést kérelmező személyt terhelő kötelezettség a tartalom valótlanságának bizonyítása. Ezzel összefüggésben a Bíróság megállapította, hogy abban az esetben, ha a linkek közüli törlés iránti kérelmet benyújtó személy releváns és elegendő bizonyítékot terjeszt elő, amely alkalmas a kérelme alátámasztására, és megalapozza a hivatkozott tartalomban szereplő információk nyilvánvalóan valótlan jellegét, a keresőmotor működtetője köteles helyt adni a linkek közüli törlés iránti kérelemnek.
A megszületett ítélet fontos megállapítása, hogy a szóban forgó keresőmotor-működtető nem kötelezhető arra, hogy aktív szerepet játsszon a linkek közüli törlésre irányuló kérelem által alá nem támasztott ténybeli elemek felkutatásában.
Forrás: A Bíróság ítélete a C-460/20. sz. ügyben | Google (Állítólagosan valótlan tartalomra mutató linkek törlése), ECLI:EU:C:2022:962
Írta: Szalai Anikó
A nem bírósági házasságbontás elismerése más tagállamokban