A pártfogó felügyelet elsősorban nevelési, bizonyos esetekben reparációs célú, és kifejezetten a speciális prevenciót szolgáló, járulékos büntetőjogi intézkedés, amelynek tartalmában központi szerepet játszanak az elrendelhető magatartási szabályok. Ezek lényege, hogy a terheltnek adott elterelési lehetőség (feltételes ügyészi felfüggesztés), feltételes elítélési formák (próbára bocsátás, jóvátételi munka és végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés), valamint a feltételes szabadságra bocsátás mellett – a bűncselekmény jellegére és a terhelt személyes körülményeire tekintettel – elősegítsék a terhelt jogkövető magatartását, a bűnismétlés megelőzését.
A pártfogó felügyelet keretében kötelező, a pártfogó felügyelővel való kapcsolattartás és ellenőrzés mellett a Btk. 72. § (2) bekezdése, tovább a Be. 419. § (2) bekezdése sorol fel mérlegelés alapján elrendelhető tilalmakat és magatartási szabályokat. E külön magatartási szabályok körét a törvény nem taxatív jelleggel határozza meg, mert a 72. § (3) bekezdése biztosítja a bíróság vagy az ügyészség számára, hogy a szankciós cél figyelembe vételével más magatartási szabályt is meghatározzon. Utóbbiak körében a gyakorlatban előfordultak egészen változatos, az egyedi ügy körülményeihez igazított magatartási szabályok (pl. meghatározott könyvek elolvasása és olvasónapló írása; munkába járáshoz pontosan előírt, állandó útvonal használata), és eddig ezek körében merülhetett fel az internethasználathoz kapcsolódó tilalom vagy magatartási szabály előírása, ha a bűncselekmény jellege és a speciális prevenció ezt indokolta.
Az okoseszközök és az internet használatának, ezáltal az internetes bűnelkövetés legkülönfélébb módjainak rohamos terjedésével indokolttá vált, hogy a jogalkotás nevesített magatartási szabályt alkosson ebben a kérdésben. A Btk. 71. § (2) bekezdés újonnan beiktatott j) pontja alapján a bíróság, illetve az ügyészség elrendelheti, hogy a pártfogolt meghatározott, az internet elérésével végezhető tevékenységtől tartózkodjon vagy azt korlátozottan végezzen. A tilalom meghatározása körében elsősorban a bűncselekmény jellemzőit, az annak elkövetését lehetővé tevő vagy virtuális elkövetési helyként szolgáló internetes környezetet kell figyelembe venni. Így például online zaklatás, zsarolás vagy személyes adattal visszaélés esetén előírható – a sértettel való generális kapcsolattartási tilalom mellett – meghatározott csevegő alkalmazások használatától való tartózkodás; korlátozni lehet az internetes képküldést vagy akár fotók, videók letöltésének különböző módjait; más bűncselekményeknél tipikus lehet meghatározott honlapok látogatása tilalmának előírása, vagy például meghatározott közösségi média felületeken a kommenteléstől vagy posztolástól való tartózkodás előírása. Külföldi példából ismert az online mesterséges intelligencia használatától való eltiltás is, amelyet deepfake, MI-vel generált gyermekpornográfia bűncselekménye miatt írtak elő. Mivel a valósághű gyermekpornográfia a magyar büntető kódex szerint is bűncselekmény [Btk. 204. § (8) bek.], és a különböző MI platformokat a felhasználók jellemzően az interneten keresztül érik el, ezért a pártfogó felügyelet most bevezetett szabályai az ilyen jellegű eltiltásra is alkalmasak lehetnek.
A norma szövegében hangsúlyos a meghatározott tevékenység, azaz hogy az eltiltás nem vonatkozhat általánosan az internethasználatra, hanem csak meghatározott online tevékenységre. Ennek pontosítása, valamint a végrehajthatóság biztosítása érdekében a 71. § új (7) bekezdése a következőket rögzíti:
Btk. 71. § (7) A (2) bekezdés j) pontja szerinti magtartási szabály esetén a bíróság vagy az ügyészség az elkövetett bűncselekménnyel összefüggésben meghatározza, hogy az elkövető az interneten végezhető mely tevékenységektől köteles tartózkodni, továbbá meghatározhatja, hogy az elkövető
a) az internetet mely eszközén keresztül érheti el,
b) az internet elérésével végzett tevékenységét hogyan szükséges igazolnia,
c) az internet elérésével végzett tevékenységének ellenőrzése érdekében – ha annak műszaki feltételei fennállnak – milyen információs rendszert képező berendezést vagy alkalmazást használhat, illetve
d) ha a technikai feltételek fennállnak, az internet elérésével végzett tevékenységének ellenőrzését a párfogó felügyelőnek az előre be nem jelentett felhívására folyamatos kép- és hangfelvétel továbbításával köteles biztosítani.
A módosító novella indokolása is külön kiemeli, hogy a magatartási szabályok ellenőrzésének szempontjából kulcsfontosságú lehet, hogy az internet használatát a terhelt meghatározott eszközére lehet korlátozni, így nem használhat tetszőlegesen, párhuzamosan több eszközt is. A meghatározott eszközön keresztül az internetes előzmények szoftveres módon rögzíthetők, és ennek naplójába a pártfogó felügyelő bele tud tekinteni, amikor a terhelttel találkozik és a jelenlétében megtekinti az eszközét.
Az indokolás elsődlegesen a végrehajthatóság praktikus kérdéseit, és szabályalkotás ezen okból fakadó szükségességét emeli ki, úgy gondoljuk azonban, hogy a végrehajtási kérdések, és általában az ilyen típusú tilalmak alapjogi szempontból is kifejezetten érzékenyek. Ebből a nézőpontból hangsúlyozni kell, hogy az ellenőrzés nem hasonlít a leleplezett eszközök használatához, nem biztosítható a terhelt számára elzárt szoftverekkel és távoli hozzáféréssel. Az ellenőrzés – akár személyesen, akár videohíváson keresztül – a terhelt közreműködésével történhet.Ma már akár egy Skype-hívás vagy más ingyenes applikáció segítségével indított videohívás keretében képernyőmegosztás indítható, ahol a pártfogó felügyelő a böngésző-előzmények vagy a böngészést rögzítő szoftver adatainak megosztását kérheti.
Szintén alapjogi kontextusba helyezendő az, hogy az internethasználat korlátozása, tiltása a mai életviszonyaink között a véleményszabadság, továbbá az általános és az információs önrendelkezési jog jelentős korlátozását jelenti. Éppen ezért fontos, hogy a pártfogó felügyelet keretében elrendelt külön magatartási szabályok nem eredményezhetik az internethasználattól való generális eltiltást. Egy ilyen típusú szankció ugyanis – hátránytartalmánál fogva – már nem lenne intézkedésként tételezhető, hanem valójában büntetést jelentene (ahogy büntetésként szabályozott pl. a sportrendezvények látogatásától való eltiltás is). A büntetési jellegből az a következmény is fakadna, hogy ilyen generális tiltás – ha egyáltalán a szükségessége felmerülne – csak bírói rendelkezés keretében történhetne, az ügyészi feltételes felfüggesztés körében nem.
Eljárásjogi szempontból fontos, hogy e magatartási korlátozások nem csak a feltételes ügyészi felfüggesztés keretében alkalmazhatók, hanem a Be. módosítása nyomán már a bűnügyi felügyelet körében is. A Be. 81. § (3) bekezdése értelmében a bíróság a bűnügyi felügyelettel elérni kívánt célt biztosító további magatartási szabályokat is előírhat, ideértve a pártfogó felügyelet külön magatartási szabályaként meghatározható olyan magatartási szabályokat is, amelyek célja a bűnismétlés lehetőségének a megakadályozása.
A Btk. és a Be. módosítása 2024. március 1-jén lépett hatályba. Az új korlátozás a büntetőeljárás keretében folyamatban lévő ügyekben már alkalmazható, és valójában a Btk. alapján, szankcióként történő alkalmazásnak sincsen a visszaható hatály tilalmából fakadó korlátja. Ennek okát abban látjuk, hogy a Btk. már említett 71. § (3) bekezdése alapján eddig is elő lehetett írni akár az internethasználatra vonatkozó magatartási szabályt is, a szankcióra vonatkozó generális törvényi felhatalmazás tehát létezett. Álláspontunk szerint ezért a specifikus magatartási szabály a 2024. március 1. előtt elkövetett cselekményekre is alkalmazható.
Szerző: Szomora Zsolt
Vezető tisztségviselő felelőssége a társasággal szemben