közigazgatási jog

Ön itt áll: / / közigazgatási jog

Bejegyzések

A Kúria a másodfokú hatósági döntés hatáskörhiány miatti semmisségéről foglalt állást ítéletében

A Kúria szerint ha a közigazgatási szerv másodfokú hatáskörrel nem rendelkezik, akkor a fellebbezést érdemben elbíráló határozata semmis.

A Kúria a fellebbezésben és a keresetben előadott jogsérelmek kapcsolatát vizsgálta végzésében

A Kúria megállapította, hogy a felperes a másodfokú hatósági döntéssel szembeni keresetében olyan jogsértést is állíthat, amelyre az elsőfokú döntéssel szemben előterjesztett fellebbezésében nem hivatkozott.

A Kúria a közigazgatási perben kirendelt szakértő kizárásának eljárási kérdéseivel foglalkozott végzésében

A Kúria szerint ha a fél a szakértő elfogultságára hivatkozva terjeszt elő kizárás iránti kérelmet, a bíróság nem mellőzheti a szakértő meghallgatását a kérelem elbírálása előtt.

A Kúria a kisajátítási kártalanítással kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott ítéletében

A Kúria megállapította, hogy a kisajátított ingatlan tulajdonosát a tulajdonjoga elvonásáért teljes kártalanítás illeti meg.

A Kúria a lakóépület építésének egyszerű bejelentésével kapcsolatos közigazgatási perjogi kérdésekről foglalt állást

A Kúria szerint az építésfelügyeleti hatóság azon tájékoztatása, miszerint az építtető bejelentése nem minősül egyszerű bejelentésnek, közigazgatási perben megtámadható közigazgatási cselekménynek tekintendő.

A Fővárosi Ítélőtábla megerősítette, hogy a támogatói okirattal létrejövő támogatási jogviszonyt a tételes jogban polgári jogi jogviszonynak kell tekinteni

A bíróság szerint a támogatói okirattal létrejövő támogatási jogviszonyban a vis maior kérelem elutasítása tárgyában benyújtott kifogást elbíráló döntés nem lehet közigazgatási jogvita tárgya.

A Kúria a közigazgatási perbeli jogutódlás kérdésével foglalkozott a rendészeti panaszügyek kontextusában

A Kúria megállapította, hogy a rendőri intézkedés elleni panaszt elutasító határozattal szemben indult közigazgatási perben a felperes elhalálozása esetén hozzátartozója jogosult a perbe jogutódként belépni, ezért az eljárás félbeszakadásának van helye.

A Kúria megállapította, hogy a hatóságnak az ügyféli jogállás megtagadásáról önálló jogorvoslattal támadható végzésben kell döntenie

A Kúria azon speciális eljárásjogi helyzetet elemezte, amikor az elsőfokú hatóság nem hoz formális döntést a panaszos ügyféli jogállásáról, aki ugyanakkor fellebbezéssel él az elsőfokú határozattal szemben.

A Kúria a hatósági eljárást megindító kérelem visszautasításának szabályait értelmezte ítéletében

A Kúria megállapította, hogy a hatósági ügy érdemére vonatkozó anyagi jogi feltételek hiánya nem alapozza meg a kérelem Ákr. 46. § (1) bekezdés a) pontja szerinti visszautasítását.

A közigazgatási perben a védirat előterjesztésének elmaradása nem jelenti azt, hogy az alperes nem vitatja a keresetben foglaltakat

A Kúria megállapította, hogy bár a Kp. az alperes kötelezettségévé teszi a védirat előterjesztését, annak elmaradása nem tekinthető úgy, hogy az alperes elismerné a keresetben foglaltakat.