A Magyar Jogász Egylet kiadásában a napokban megjelent új tanulmánykötet a koronavírus-járványnak és az annak nyomán született rendkívüli jogrendnek a magyar gazdasági jogra gyakorolt szerteágazó hatásait mutatja be. A Bodzási Balázs közjegyző, a Magyar Jogász Egylet kutatási igazgazója és Csehi Zoltán egyetemi tanár (PPKE JÁK, Polgári Jogi Tanszék), az Európai Unió Bíróságának bírája által szerkesztett …
A zálogjog dologi hatálya a végrehajtás során
A Kúria jogegységi tanácsa kimondta, hogy a zálogjogosultnak az ingatlant terhelő jelzálogjoga alapján nem kell új pert indítania a zálogtárgy új tulajdonosával szemben a követelés zálogtárgyból való kielégítése érdekében, hanem a Vht. 39. § (1) bekezdése szerint ez esetben a jogutódlás megállapításának van helye.
Az engedményezéssel az engedményesre átszálló jogokról
A Kúria ítéletében az engedményezéssel az engedményesre átszálló jogokat vizsgálta. Ítéletében kimondta, hogy az érvénytelenség jogkövetkezményeivel kapcsolatos rendelkezési jog a szerződés egészéhez és nem az abból eredő követeléshez kapcsolódó jog, ezért az nem száll át az engedményesre.
Az engedményezéssel az engedményesre átszálló jogokrólTovább
Az átláthatóság követelményének értelmezése devizában nyilvántartott fogyasztói kölcsönszerződés esetén
Az EUB az átláthatóság követelményét értelmezte a 93/13-as irányelv rendelkezései alapján, amelynek kapcsán elsődlegesen azt emelte ki, hogy az irányelvnek ezt a követelményét kiterjesztő módon kell értelmezni. Mindez megköveteli többek között azt, hogy a szerződés átláthatóan tüntesse fel azon mechanizmus konkrét működését, amelyre az érintett szerződési feltétel utal, oly módon, hogy a fogyasztó pontos és érthető szempontok alapján felmérhesse a számára ebből eredő gazdasági következményeket.
A sérelemdíj funkciói munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén
Ha a munkaviszony megszüntetésére jogellenesen, az egyenlő bánásmód követelményét megszegve került sor, a sérelemdíj iránti igény megalapozott.
<strong>A sérelemdíj funkciói munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén</strong>Tovább
A megtérítési igény azzal a vezetővel szemben is érvényesíthető, akinek a károkozáskor lejárt a vezetői engedélye
A Kúria szerint a biztosító az általa a károsultnak kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti attól a vezetőtől, akiknek a vezetői engedélye a károkozáskor – az egészségi alkalmassági vizsgálaton megállapított időpont eltelte miatt – nem jogosított vezetésre. A jogszabálynak ez az értelmezése megfelel az Alaptörvény 28. cikke szerinti követelményeknek, mert a kárt olyan személy okozta, aki a közúti közlekedésre vonatkozó szabályok alapján nem volt jogosult a vezetésre.
A végrendelet keltezése
A Kúria szerint a végrendelet keltezésének (a keltezés idejének) a téves megjelölése önmagában nem vonja maga után a végrendelet érvénytelenségét.
A távollévők közötti jognyilatkozatok hatályosulása
A Kúria szerint a felek a szerződésükben megállapodhatnak abban, hogy e-mail-ben tartják egymással a kapcsolatot és ilyen módon küldik meg a számlákat is. Ebben az esetben a fizetésképtelenség megállapítása során az elektronikus úton (e-mailben) megküldött számlákat kézbesítettnek kell tekinteni.
A jogi személy által hozott határozat bírósági felülvizsgálatának egyes értelmezési kérdései
A Kúria ítéletében kiemelte, hogy a Ptk.-ban új lehetőségként bevezetett azon rendelkezés alkalmazásának, miszerint a bíróság a jogi személy határozatának hatályon kívül helyezése helyett csak a jogsértés tényét állapítja meg, két feltétele van: egyrészt az, hogy a jogszabálysértés nem jelentős, másrészt, hogy nem veszélyezteti a jogi személy jogszerű működését. Annak megítélése során, hogy a jogsértés veszélyezteti-e a társaság jogszerű működését, a bíróságnak vizsgálnia kell a jogsértő határozat tartalmát, következményét, eredményét, illetve a határozat esetleges hatályon kívül helyezésének eredményét, következményét.