Nem lehet álképviseletnek nevezni azt az esetet, ha az aláíró a szerződő fél („képviselt”) aláírását hamisítja

A Kúria jogegységi határozata szerint, ha jogszabály a szerződés megkötéséhez alaki követelményként írásba foglalási kötelezettséget ír elő, a szerződő fél helyett ismeretlen személy által aláírt szerződés esetén az álképviselet szabályai nem alkalmazhatók, az alaki hiba nem orvosolható a szerződő fél utólagos jóváhagyásával.

A bíróság hatáskörét a jogerős ítéletben megállapított tényállás törvényes minősítése határozza meg, a hatáskör nem az ítélet esetleges minősítési tévedéséhez igazodik

A téves minősítés következménye lehet a hatáskör túllépése, ami feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező ok (BH2025. 246.)

Kihirdették az E-evidence rendelet végrehajtását biztosító belső törvényi szabályokat

Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény módosításai 2026. július 1-jén lépnek hatályba

Eötvös Károly Jogásznap a Veszprémi Törvényszéken

A Magyar Jogász Egylet Veszprém Vármegyei Szervezete 2025.…

Meghívó a 2026. évi Vármegyei Jogászbálra

A Magyar Jogászegylet Komárom-Esztergom Vármegyei Szervezetének…

Baranya Vármegyei Jogásznap

A Magyar Jogász Egylet Baranya Vármegyei Szervezete 2025.…

A Kúria a hatósági eljárásra irányadó szakszerűség és egyszerűség alapelveit értelmezte végzésében

A Kúria szerint a szakszerűség és egyszerűség alapelveiből fakadóan jogosan elvárható a hatóságoktól, hogy döntéseiket olyan egyértelműséggel fogalmazzák meg, hogy azok a nem jogvégzett ügyfelek számára is egyértelműek, félreérthetetlenek legyenek.

Milyen mértékű a kártérítési felelőssége az utazásszervezőnek?

Az EU Bírósága azt vizsgálta, hogy egy súlyosan elrontott all inclusive nyaralás esetén jogosult‑e az utas a teljes részvételi díj visszatérítésére, még akkor is, ha a szolgáltatások egy részét formálisan igénybe vette. A döntés egyben azt is tisztázza, milyen feltételekkel mentesülhet az utazásszervező a felelősség alól harmadik személy magatartása vagy elháríthatatlan és rendkívüli körülmények esetén, és meddig terjed az uniós fogyasztóvédelmi minimum az utazási csomagoknál.

Gin vagy nem gin? Az EU Bíróságának ítélete az alkoholmentes gin elnevezésről

Az EU Bíróságának ítélete az alkoholmentes gin elnevezés használhatóságát vizsgálta a fogyasztóvédelem és a vállalkozási szabadság metszetében és arra a következtetésre jutott, hogy a „gin” megnevezés csak az uniós szabályozás szerinti italra használható.