A Számítástechnikai Bűnözésről szóló Egyezményt 2001-ben Budapesten fogadta el az Európa Tanács, Magyarországon a 2004. évi LXXIX. törvénnyel került sor annak kihirdetésére. Az Egyezmény a nemzeti büntetőjogokban kriminalizálandó cselekmények körét határozza meg, ezen kívül szintén a nemzeti büntetőeljárási jogok számára ír elő eljárási kényszerintézkedésekkel kapcsolatos rendelkezéseket. Ennek nyomán módosultak – közel két évtizede, az egyezmény elfogadását követően – a Büntető Törvénykönyv és a büntetőeljárási törvény előírásai (utóbbiak közül említhető például a lefoglalás, kutatás, az adatszerző tevékenység szabályaink módosítása vagy az elektronikus adatok megőrzésére kötelezés a kényszerintézkedések köréből).
A határokat nem ismerő kiberbűnözés elleni hatékony nemzetközi fellépés azonban nem csak a belső büntetőjogok közelítését, minimum standardok megfogalmazását teszi szükségessé, hanem a nemzetközi bűnügyi együttműködés jelentős fejlesztését is. Az egyezmény harmadik része foglalkozik a nemzetközi együttműködés rendszerével, és a 2021 novemberében elfogadott, II. Kiegészítő Jegyzőkönyv kifejezetten ezt az együttműködési intézményrendszert érinti. Amíg virágzik és exponenciálisan növekszik a kiberbűnözés és más olyan bűncselekmények, amelyekkel kapcsolatban bizonyítási eszközként használható elektronikus adatok keletkeznek, és amíg ezeket az adatokat egyre nagyobb arányban olyan szervereken, felhőkben tárolják, amelyek külföldi, többes, változó vagy éppen ismeretlen büntető joghatóság alá esnek, addig a bűnüldöző szervek mozgásterét és hatáskörét a területi korlátozások jelentősen behatárolják. Ennek következtében a büntetőhatóságok látókörébe kerülő kiberbűncselekményeknek csak egy nagyon kis része vezet bírósági eljárásokhoz és tényleges elítélésekhez, a sértettek többsége pedig nem kap elégtételt.
E kihívások kezelésére a II. Kiegészítő Jegyzőkönyv különböző eszközöket igyekszik a nemzetközi bűnügyi együttműködés keretében meghonosítani. Ilyenek a tagállamok területén lévő szolgáltatókkal és a jogalanyokkal folytatott közvetlen együttműködés megerősítését szolgáló eljárások, mint a domain név bejegyzésére vonatkozó tájékoztatás kérése (6. cikk) az előfizetői adatok átadása (7. cikk), vagy az előfizetői adatok és forgalmi adatok gyors előállítására vonatkozó felhívások érvényesítése (8. cikk). Ezek a szabályozók a másik tagállam területén működő szolgáltatóval való közvetlen együttműködés lehetőségének feltételrendszerét is tartalmazzák.
A Jegyzőkönyv lényeges újítása, hogy a természetes személy életét vagy biztonságát fenyegető jelentős és közvetlen veszély esetére (ún. „veszélyhelyzetben”) egyrészt a kölcsönös segítségnyújtásra vonatkozó eljárási szabályokat alkot (10. cikk), az eljárás kifejezett gyorsításának céljával (pl. az illetékes hatóságok napi huszonnégy órás elérhetőségének biztosításával), és emellett a tárolt számítógépes adatok gyorsított átadását is előírja. Ez esetben már nem csak forgalmi és előfizetői adatokról van szó, hanem kifejezetten digitális tartalom megismeréséről és átadásáról. A nemzeti jogokban szükséges módosítások meghatározásán túl a Jegyzőkönyv abból a szempontból is jelentős előrelépést jelent, hogy megteremti a tagállamok közötti közös nyomozócsoportok létrehozásának lehetőségét (12. cikk).
A Jegyzőkönyv fontos rendelkezései közé tartoznak az arányosságra, célszerűségre és kifejezetten az adatvédelemre vonatkozó előírások. Érdekes megjegyezni, hogy az EU-s intézményként működő Európai Adatvédelmi Testület 2021 februárjában külön részletes nyilatkozatot bocsátott ki a Jegyzőkönyv tervezetéhez (02/2021. számon, elérhető: https://edpb.europa.eu/system/files/2021-06/statement022021onbudapestconventionnewprovisions_hu.pdf). A Budapesti Egyezménynek jelenleg összesen 66 tagállam részese, Írország kivételével pedig 26 európai uniós tagállam. Az EU-s adatvédelmi normáknak a Jegyzőkönyv általi betartását az Európai Unió Tanácsa is elismerte, amikor 2022 áprilisában felhatalmazta az uniós tagállamokat a Jegyzőkönyv aláírására. Az aláírás lehetősége 2022. május 12-én nyílik meg egy a témában rendezendő ET-konferencián, Strasbourgban.
A Jegyzőkönyv magyar nyelvű szövege az ET honlapján egyelőre nem érhető el, az EU Tanácsának határozatára irányuló EU Bizottsági javaslat melléklete viszont tartalmazza a magyar nyelvű fordítást is:
Szerző: Szomora Zsolt
„Szellemi Tulajdoni Konferencia” – előzetes program