A Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárásban marasztalta el az EU Bírósága Ausztriát, tekintettel arra, hogy 2019-től az osztrák jogszabályok előírtak egy kiigazítási mechanizmust azon családi támogatások és különböző adókedvezmények átalányösszegének kiszámítása céljából, amelyeket olyan munkavállalóknak nyújt, akiknek a gyermekei állandó jelleggel egy másik tagállamban rendelkeznek lakóhellyel.

Az új osztrák szabályozás csökkentette vagy növelte a munkavállalónak juttatott családi adókedvezményeket és támogatásokat aszerint, hogy a munkavállaló gyermekének állandó lakóhelye milyen árszínvonalú tagállamban van. Az eljárásba a Bizottság mellett avatkozott be több kelet-európai állam, így például Csehország, Szlovákia és Lengyelország is, míg Ausztria mellett foglalt állást Norvégia és Dánia.

A Bíróság a vitatott osztrák jogszabály vizsgálata után megállapította, hogy az sérti a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendeletet és mivel ez a rendelkezés a migráns munkavállalókat érinti, így ez állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetésnek minősül. Tekintettel arra, hogy a kiigazítási mechanizmussal érintett munkavállalók többsége olyan tagállamokból érkezik, ahol a megélhetési költségek alacsonyabbak, mint az Ausztriában fennálló megélhetési költségek, így ők az osztrák munkavállalóknál alacsonyabb összegű családi ellátásokban részesülnek. Azonban a hivatkozott európai rendelet szigorúan egyenértékűséget követel meg a munkavállalók között, tekintet nélkül arra, hogy a családtagjaik melyik tagállamban tartózkodnak.

A Bíróság kifejezetten hangsúlyozta, hogy a migráns munkavállalók ugyanúgy részt vesznek az adókedvezmények alapjául szolgáló hozzájárulások finanszírozásában, mint a hazai munkavállalók, mégpedig anélkül, hogy e tekintetben is figyelembe vennék a gyermekeik lakóhelyét. Ez az állampolgárságon alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetés sérti a munkavállalók Unión belüli szabad mozgásáról szóló rendeletet is.

Forrás: C-328/20. Bizottság kontra Ausztria (A családi ellátások indexálása), ECLI:EU:C:2022:468

Írta: Szalai Anikó

További híreink

Új „eurobűncselekmény” a láthatáron – az uniós korlátozó intézkedések megsértésének bűncselekménnyé minősítéséről

A Kúria ismételten megállapította, hogy a hatóság kiadmányozási jogkörrel kapcsolatos eljárási szabálysértése önmagában nem minősül semmisségi oknak

Magas szintű nemzetközi elismerésben részesült a magyar közjegyzőség – A Latin Típusú Közjegyzőségek Nemzetközi Uniója (UINL) Kormányzótanácsának tagjává választotta dr. Tóth Ádámot

Mit is jelent a védettségi igazolásokkal kapcsolatos büntetőrendelet továbbhatása?

A héalevonás megtagadásának mértékét határozta meg az Európai Unió Bírósága a C-596/21 sz. ügyben hozott ítéletével

Különleges státuszú menedékkérők: ítéletek a gyermekházasságot kötött kísérő nélküli kiskorúak és a kezelésre szoruló menedékkérők ügyében – Podcast

Az Alkotmánybíróság előzetes normakontroll eljárásban alkotmányosnak találta a „közvagyonvédelmi vádkorrektívum” büntetőeljárási jogintézményét

Közlekedés és a Jog

Jogász Irodalmi Szalon – Petőfi – 2022. december 12.