A Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárásban marasztalta el az EU Bírósága Ausztriát, tekintettel arra, hogy 2019-től az osztrák jogszabályok előírtak egy kiigazítási mechanizmust azon családi támogatások és különböző adókedvezmények átalányösszegének kiszámítása céljából, amelyeket olyan munkavállalóknak nyújt, akiknek a gyermekei állandó jelleggel egy másik tagállamban rendelkeznek lakóhellyel.
Az új osztrák szabályozás csökkentette vagy növelte a munkavállalónak juttatott családi adókedvezményeket és támogatásokat aszerint, hogy a munkavállaló gyermekének állandó lakóhelye milyen árszínvonalú tagállamban van. Az eljárásba a Bizottság mellett avatkozott be több kelet-európai állam, így például Csehország, Szlovákia és Lengyelország is, míg Ausztria mellett foglalt állást Norvégia és Dánia.
A Bíróság a vitatott osztrák jogszabály vizsgálata után megállapította, hogy az sérti a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendeletet és mivel ez a rendelkezés a migráns munkavállalókat érinti, így ez állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetésnek minősül. Tekintettel arra, hogy a kiigazítási mechanizmussal érintett munkavállalók többsége olyan tagállamokból érkezik, ahol a megélhetési költségek alacsonyabbak, mint az Ausztriában fennálló megélhetési költségek, így ők az osztrák munkavállalóknál alacsonyabb összegű családi ellátásokban részesülnek. Azonban a hivatkozott európai rendelet szigorúan egyenértékűséget követel meg a munkavállalók között, tekintet nélkül arra, hogy a családtagjaik melyik tagállamban tartózkodnak.
A Bíróság kifejezetten hangsúlyozta, hogy a migráns munkavállalók ugyanúgy részt vesznek az adókedvezmények alapjául szolgáló hozzájárulások finanszírozásában, mint a hazai munkavállalók, mégpedig anélkül, hogy e tekintetben is figyelembe vennék a gyermekeik lakóhelyét. Ez az állampolgárságon alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetés sérti a munkavállalók Unión belüli szabad mozgásáról szóló rendeletet is.
Forrás: C-328/20. Bizottság kontra Ausztria (A családi ellátások indexálása), ECLI:EU:C:2022:468
Írta: Szalai Anikó
