• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

A korrupciós tényállások jelentős kiterjesztését tervezi az osztrák igazságügyi kormányzat

Ausztriában a hivatali pozíciókra kandidáló személyekre és a pártokon belüli korrupcióra is kiterjesztenék a büntetőjogi felelősséget

2023-03-28

Ausztria Büntetőjog korrupció Külföld pártok választás

Az osztrák igazságügyi minisztériumnak (Bundesministerium für Justiz) a Btk. (öStGB) módosítására irányuló javaslata felidézi az ún. Ibiza-botrányt. A 2017-ben történt korrupciós cselekmény lényege az volt, a későbbi alkancellár még a szövetségi parlamenti választások előtt ígért állami megrendeléseket párttámogatásért cserébe. Mivel ekkor hivatali pozíciót még nem töltött be, a vesztegetési tényállásokat e cselekményére nem lehetett alkalmazni.

E történésből kiindulva az osztrák igazságügyi kormányzat nem tartja elegendőnek a korrupciós büntetőtényállások jelenlegi hatókörét, és indokoltnak tartja azt a jövőbeni hivatalviselőkre (továbbiakban: kandidálók) is kiterjeszteni. Az öStGB-t módosító tervezet a hivatali pozíciókra kandidálókat is bevonja a hivatali vesztegetés elfogadásának (Bestechlichkeit) tettesi körébe (és a hivatali vesztegetés címzetti körébe), függetlenül attól, hogy választással, pályázati eljárással vagy jelölési-kinevezési eljárással kerülnének a pozíciójukba (ezért is választottuk gyűjtőmegjelölésként a „kandidáló” kifejezést). A jelölési-kinevezési esetkörre az indokolás példaként nevesíti a szövetségi minisztereket, az államtitkárokat, a tagállami kormányok tagjait, valamint a számvevőszékek elnökeit.

A büntetőjogi felelősség körét két törvényi kitétel szűkíti. Az első a kandidálókra vonatkozó legáldefiníciónak a része: csak azon személyekre alkalmazható, akik esetében a pozíció jövőbeni betöltése nem pusztán hipotetikus lehetőség. A kellően határozott büntetőtörvény követelményét (nullum crimen sine lege certa) szem előtt tartó büntetőjogász számára az ilyen és ehhez hasonló megfogalmazások komoly fejtörést szoktak okozni. A miniszteri indokolás mindenesetre azt hangsúlyozza, hogy azok az esetek maradnak büntetlenül, amikor nincsen reális esélye annak, hogy a kandidáló az adott hivatali pozíciót a jövőben betöltse (pl. a kandidáló a választáson kilátástalanul alacsony listapozíción szerepel, vagy a hivatal betöltésének feltételeit nyilvánvalóan nem teljesíti). A másik szűkítő feltétel a vesztegetési tényállásba kerülne bele, objektív büntethetőségi feltételként: a tettes (mind az aktív, mind a passzív oldalon) csak akkor büntethető, ha a kandidáló a hivatali pozíciót ténylegesen megszerezte. Az új vesztegetési tényállás további – szubjektív oldali – eleme, hogy az előny kérésének, elfogadásának (ígéretének vagy adásának) a jövőbeni hivatali kötelesség megszegésének célzatával kell történnie.

Az öStGB-t módosító tervezet további lényeges eleme a mandátumvásárlás elnevezésű bűncselekményi tényállás („Mandatskauf”). Ez az új előírás kifejezetten a pártokon belüli, a mandátum megszerzése érdekében kifejtett korrupciós cselekményeket büntetné, az európai parlamenti, a szövetségi parlamenti és a tagállami parlamenti választások során. A tényállás lényege, hogy a párton belül a mandátum kiosztásáért felelős személyek befolyásolása érdekében kérik, fogadják el, illetve adják vagy ígérik az ellenszolgáltatást. A fentihez hasonló objektív büntethetőségi feltétel, hogy a cselekmények csak akkor büntetendők, ha adott személy a mandátumot ténylegesen meg is szerezte. A tervezet az osztrák jogszabályok alapján engedélyezett pártadományokat, a pártok tagdíjait, a választási kampánnyal kapcsolatos költségtérítéseket, az ezekkel kapcsolatos megegyezéseket és ígéreteket – jogellenességet kizáró szabályozással – szükségszerűen továbbra is büntetlenül hagyja.

Az osztrák törvényjavaslat érdekessége még, hogy – törvényerőre emelkedése esetére – 2027. december 31. napjával bezárólag az újonnan kriminalizált cselekményekre utólagos hatásvizsgálat lefolytatását írja elő. Az értékelést 2028 nyaráig kellene az osztrák képviselőház elé terjeszteni.

A törvénytervezet jogalkotási anyagi itt olvashatók:

https://www.bmj.gv.at/ministerium/gesetzesentwuerfe/Entw%C3%BCrfe-2023/Bundesgesetz%2C-mit-dem-das-Strafgesetzbuch-im-Bereich-der-Korruptionsbek%C3%A4mpfung%2C-das-Verbandsverantwortlichkeitsgesetz%2C-das-Bundesgesetz-%C3%BCber-die-Wahl-des-Nationalrates-und-das-Bundesgesetz-%C3%BCber-die-Wahl-der-Mitglieder-des-Europ%C3%A4ischen-Parlaments-ge%C3%A4ndert-werden-%E2%80%93-Ministerialentwurf.html

Ami a magyar büntetőjogi szabályozással való összevetést illeti, a hivatali kandidálókhoz kapcsolódó cselekmények a hatályos magyar Btk. szerint sem büntetendők: a korrupciós bűncselekmények körében a tényleges hivatalos személyi minőség és a tényleges működési kör hiányában sem hivatali vesztegetésként vagy annak elfogadásaként, ezen túl pedig hivatali visszaélésként sem.

A párton belüli mandátumvásárlásnál először felmerülhet a választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény (Btk. 350. §), amely a választói ajánlások megszerzése körében kapott és nyújtott anyagi ellenszolgáltatásokat, továbbá számos más a választási és népszavazási eljárásokhoz kapcsolódó jogellenes cselekményt büntet, de a választáson induló párt belső viszonyaira nem alkalmazható. A (gazdasági) vesztegetés tényállásai (Btk. 290-291. §) alapján pedig az vizsgálandó, hogy a párt a belső jelöltállítási viszonyrendszerében – a Btk. alkalmazása szempontjából – gazdálkodó szervezetnek tekinthető-e. A jogértelmezési kérdés önálló, nagyobb tanulmányt igényelne, a gazdálkodó szervezetet definiáló Btk. 459. § (1) bekezdés 8. pontja és az ott hivatkozott Pp. 7. § (1) bekezdés 6. pontjának – figyelemmel még a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 9. § (3) pontjára is – az egymásra vonatkoztatott értelmezése közel sem egyértelmű. Utalunk Hollán Miklós gazdálkodó szervezetek büntetőjogi fogalmára adott értelmezésére (Korrupciós bűncselekmények az új büntetőkódexben. HVGORAC. Budapest, 2014. 101. o.), amelyből kiindulva a párt (mint egyesület) a belső viszonyaiban is gazdálkodó szervezet. Ezen értelmezés elfogadása esetén a párton belüli mandátumvásárlás a magyar Btk. alapján (gazdasági) vesztegetésnek minősülhet.

Szerző: Szomora Zsolt

További híreink

Kötelezhető-e az új tulajdonos a közös költség hátralék megfizetésére az alapító okirat és az SZMSZ alapján?

Ellentétes-e az uniós joggal az érvénytelen szerződés magyar jog szerinti bíróság általi érvényessé nyilvánítása?

Pályakezdő jogtanácsosok őszi seregszemléje: 2 millió forint összdíjazás, a nézőknek pedig 4 kreditpont! 

TIZENHATODIK MAGYAR JOGÁSZGYŰLÉS – NAPIJEGYEK MÁR MEGVÁSÁROLHATÓAK!

A Kúria a hivatalból indult hatósági eljárásra irányadó ügyintézési határidő kétszeres túllépésének következményeivel foglalkozott

Német törvényjavaslat a büntetőtárgyalások teljes terjedelmű hangrögzítéséről

Rendkívüli esemény-e a pilóta halála a légiutasok kártalanítása esetén? – Podcast

A közösség tagja elleni erőszak törvényi tényállását értelmezte a Kúria

MJE Nyár – Balaton: kreditpontok új dimenziókban

Előző bejegyzés « Ukrán államközi kérelmek elfogadhatóságáról döntöttek Strasbourgban – megjelent podcastunk negyedik évadának legújabb adása!
Következő bejegyzés Meghívó Emlékkonferenciára »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet