• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Skip to primary sidebar
  • Skip to footer

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
    • 2024
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
    • 2024
  • Képzések

A Kúria a lakóépület építésének egyszerű bejelentésével kapcsolatos közigazgatási perjogi kérdésekről foglalt állást

A Kúria szerint az építésfelügyeleti hatóság azon tájékoztatása, miszerint az építtető bejelentése nem minősül egyszerű bejelentésnek, közigazgatási perben megtámadható közigazgatási cselekménynek tekintendő.

2023-10-25

A Kúria Kpkf.II.39.027/2023/3. számú eseti döntésének releváns tényállása szerint az építésfelügyeleti jogkörben eljárt alperes a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 2. § (2) bekezdése alapján olyan tájékoztató levelet küldött az építtető felperes részére, miszerint az általa az ÉTDR-be feltöltött, a perbeli ingatlanon lakóépület építésére vonatkozó bejelentés nem minősül egyszerű bejelentésnek, mert az ingatlan a tulajdoni lap szerint nem rendezett, nem belterületi, így arra nem lehet építeni. A felperes keresettel támadta az alperes tájékoztató levelét.

Az elsőfokú bíróság a keresetlevelet visszautasította arra hivatkozással, hogy egyfelől a felperes keresetlevele elkésett, másfelől az alperesi tájékoztató nem minősül közigazgatási perben megtámadható közigazgatási cselekménynek, mivel az nem a felperes jogi helyzetének megváltoztatására irányul, illetve ilyen eredménnyel sem jár.

A felperes fellebbezést terjesztett elő az elsőfokú végzéssel szemben. Ebben egyfelől kifejtette, hogy az alperesi tájékoztató nem tartalmazott a jogorvoslati tájékoztatást a benyújtás határidejére vonatkozóan, másfelől arra is hivatkozott, hogy a tájékoztató közigazgatási cselekmény, mivel az alperes azzal megvonta a jogát az építkezés megkezdésétől.

A másodfokú bíróságként eljárt Kúria a felperes jogorvoslati kioktatás hiányára vonatkozó érvelésére figyelemmel eljárását felfüggesztette, mivel egy másik, hasonló jogkérdést felvető ügyben az Alkotmánybírósághoz fordult a keresetindítási határidő elmulasztása esetén előterjeszthető igazolási kérelem benyújtására vonatkozó határidő alkotmányosságának vizsgálata iránt. Az Alkotmánybíróság 3102/2023. (III. 14.) AB határozatával ugyanakkor az egyedi normakontroll-indítványt elutasította.

A Kúria erre figyelemmel folytatta eljárását, és ennek eredményeként az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.

A Kúria az elsőfokú bíróságnak a keresetlevél elkésettségére vonatkozó álláspontjával egyetértett. Kifejtette, hogy a felperes a tájékoztató kézbesítése után 8 hónappal terjesztette elő keresetlevelét, amely időpontban már az igazolási kérelem benyújtására nyitva álló – az Alkotmánybíróság által alkotmányosnak minősített – három hónapos objektív határidő is eltelt. Erre figyelemmel az elsőfokú bíróság jogszerűen utasította vissza a keresetlevelet annak elkésettsége folytán.

A Kúria nem osztotta ugyanakkor az elsőfokú bíróságnak az alperesi tájékoztató jogi minősítésével kapcsolatos álláspontját. A Kúria megállapította, hogy a közigazgatási cselekmény közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 4. § (1) bekezdése szerinti fogalmi elemei közül a közigazgatási szerv általi kibocsátás és a közigazgatási jog általi szabályozottság nem volt vitatott, így az eldöntendő kérdés az, hogy az alperes által kibocsátott tájékoztatóhoz fűződik-e jogi hatás.

A Kúria megállapította, hogy az alperes a Korm. r. 2. § (2) bekezdése szerinti vizsgálat alapján arról tájékoztatta a felperest, hogy a bejelentése nem minősül egyszerű bejelentésnek és az hiányos is. E tájékoztatás azzal a következménnyel járt, hogy a felperes a kívánt építési tevékenységet egyszerű bejelentés alapján nem kezdhette meg. A tájékoztatás tehát a felperes lakóépület építésére vonatkozó feltételezett jogát vonta el, azaz építésüggyel összefüggő jogi helyzetére egyértelmű kihatással volt. E körben nem a tájékoztató levél alperes általi minősítésének, hanem annak volt jelentősége, hogy ezzel a közigazgatási cselekmény mindhárom fogalmi eleme megvalósult. Mindezek folytán az alperes tájékoztató levele építési joggal összefüggő közigazgatási cselekménynek, azon belül is a Kp. 4. § (3) bekezdés a) pontja szerinti egyedi döntésnek minősül, amely közigazgatási perben megtámadható.

Figyelemmel ugyanakkor arra, hogy a felperes keresetlevele elkésett, az elsőfokú bíróság érdemben helytállóan döntött a keresetlevél visszautasításáról, így a Kúria a végzést helybenhagyta.

Szerző: Kárász Marcell

Hivatkozott döntés: Kúria Kpkf.II.39.027/2023/3.

További híreink

Miért semmisítette meg a Törvényszék a Bizottság Pfeizer ügyben hozott határozatát? – Podcast

Gazdaságátadási konferenciát rendezett az MJE és a NAK a Kecskeméti Törvényszéken

„Titkaink – adatvédelmi kihívások a biztosításban” – Konferencia

Pázmány Jogtörténész Nap

A Kúria a kérelemre és a hivatalból induló hatósági eljárás közötti különbségtétel szükségességéről foglalt állást ítéletében

MIE tavaszi konferencia

Jövőnk a jelenben – a mesterséges intelligencia okozta kihívások voltak a nemzetközi jogászkonferencia fókuszában

A Kúria a hatósági döntések hivatalbóli módosításának egyes kérdéseivel foglalkozott ítéletében

Meghívó – Hajdú-Bihar Megyei Jogásznap

Previous Post: « Eötvös Károly Jogásznap
Next Post: Meddig élhet az elállás jogával a fogyasztó ingyenes próbahasználatot biztosító, megújuló online előfizetés esetén? – Podcast »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat
  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Copyright © 2025 · Mai Law Pro on Genesis Framework · WordPress · Log in