A Magyar Jog tematikus száma az első ügyészségi törvény 150. évfordulója előtt tiszteleg

A Magyar Jog a Magyar Jogász Egylet hatvannyolcadik évfolyamában járó, havonta megjelenő rangos folyóirata, amelynek kiemelt célja a joggyakorlat és a jogfejlődés aktuális kérdéseinek és problémáinak vizsgálata, különös tekintettel a döntő jelentőségű – főként büntetőjogi-, polgári jogi- és munkajogi tárgyú – Kódexek elemzésére. A tanulmányok mellett recenziók, valamint különböző szakmai eseményekről szóló beszámolók is rendszeresen megjelennek a folyóiratban.   

A Magyar Jog 2021. június 20-ától elérhető tematikus száma az első ügyészségi törvény 150. évfordulója előtt tiszteleg. A neves alkalomból megjelenő írások „az ügyészség történetébe, alkotmányos helyzetébe, büntető-, és közjogi feladataiba, valamint a jelenkori dilemmáiba is bepillantást nyújtanak. A változatos tanulmányok gazdagságát és eredetiségét jelzi, hogy szerzői amellett, hogy a büntetőjogtudomány jeles elméleti szakemberei közé tartoznak, az ügyészi szervezet vezetőiként, korábbi és jelenlegi alkotmánybíróként, bíróként, illetve ügyvédként gyakorlati tudással és a tapasztalattal felvértezettek.” – olvasható a Magyar Jogász Egylet Elnöke, Trócsányi László által írt Bevezetőben. Már a Bevezető is kiemeli az ügyészség egyedülállóan nagy hagyományokkal rendelkező, egészen a középkorra visszavezethető történetének fontos fordulópontjait, köztük az első királyi főügyész, Kozma Sándor munkásságának elévülhetetlen érdemeit. Továbbá felhívja a figyelmet az ügyészség rendkívül szerteágazó, folyamatosan bővülő szerepvállalására, klasszikus büntetőjogi feladatain túl a közérdekvédelmi területeken, valamint az uniós bűnüldözési rendszer részeként ellátott, nemzetközi feladataira is.

A tematikus számban – a Bevezetőben körvonalazott keretbe illeszkedve – az alábbi írások jelennek meg:

1. Polt Péter: 150 éves a modern magyar ügyészség

2. Mezey Barna: „Ez a szervezet minden tekintetben bevált” – 150 éves a királyi ügyészségről szóló törvény

3. Belovics Ervin: Az ügyészség feladatai a megújult büntetőeljárás tükrében

4. Lajtár István: Az ügyészség közjogi szakágáról

5. Varga Zs. András: Tíz éves az Alaptörvény – 150 éves a modern magyar ügyészség

6. Czine Ágnes: A Királyi Ügyészségtől Magyarország Ügyészségéig 150 év távlatából, avagy az ügyészség alkotmányos helyzetének változásai

7. Tóth Mihály: Viták és javaslatok az ügyészség állami szervek rendszerében elfoglalt helyéről

8. Bánáti János – Kadlót Erzsébet: Az ügyészség funkcióváltásának modern kori „befejezetlen szimfóniája”

A Magyar Jog tematikus száma június 20-át követően a folyóirat kiadójánál, a HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadónál vásárolható meg.