• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
    • 2024
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
    • 2024
  • Képzések

A Magyar Jogász Egylet elnökének áprilisi hírlevele

2021-04-12

Egyleti hírlevelek

Az Alkotmánybíróság régre visszanyúló gyakorlata szerint a jogállamiság és a jogbiztonság szerves részét képezi az előreláthatóság és kiszámíthatóság követelménye. Ez a jogalkalmazás terén azt a kívánalmat fogalmazza meg, hogy bíróságok az ítélkezés során azonos tényállású ügyekben azonos, vagy legalább hasonló tartalmú ítéleteket hozzanak. Az elmúlt néhány évben a jogegység kérdése fokozottabban előtérbe került a hazai jogrendszerben. A két legfelső bírói fórum, a Kúria és az Alkotmánybíróság kiemelt hangsúlyt fektet a saját joggyakorlatuk egységének elősegítésére és megőrzésére. Ennek jegyében külön joggyakorlat elemző csoportok segítik a testületek döntés-elkészítő munkáját. A joggyakorlat-elemző csoport olyan problémákra hívja fel a figyelmet, amelyek alapján akár jogegységi eljárás indítványozására vagy jogalkotás kezdeményezésére is sor kerülhet. Emellett pedig az alkotmányos követelmény törvényi alapjának, valamint a jogegységi panasz intézményének megalkotásával és a Jogegységi Panasz Tanács felállításával a bírói fórumok tulajdonképpen „precedensértékű” döntéseket hozhatnak.

Ennek fényében joggal tehető fel a kérdés, vajon a hazai jogrendszer vagy tágabb értelemben a kontinentális jogrendszerek angolszász jelleget öltenek? A kontinentális jogrendszerek jellegadó sajátossága, hogy a bíró a törvényhozó által megalkotott jogot alkalmazza, vagyis Montesquieu szóhasználata szerint egyfajta „bouche de la loi” szerepet játszik. Ehhez képest a „common law” rendszerekben a bíró központi szerepet játszik az „emlékezetet meghaladó időktől létező” jog fellelésében. Másként fogalmazva bíró jogalakító, sőt jogalkotó szerepkört is magára ölt.

Ebben a tekintetben látható, hogy a magyar jogrend – a többi kontinentális jogrendszerhez hasonlóan – bizonyos értelemben angolszász jellemvonásokat ölt magára. Az Alkotmánybíróság mintegy másfél tucat határozatában használta a „precedens” kifejezést, jórészt saját döntéseinek erejére utalva akár belső jogi, akár nemzetközi jogi összefüggésben. Akad olyan párhuzamos vélemény, amely – jog kiszámítható és előrelátható működésével összhangban – követelményként fogalmazza meg, hogy a precedenshatározattól eltérést meg kell indokolni. A szóhasználat ugyan nem pontosan meghatározott, de a precedensjog vetületei fellelhetők az alkotmánybírósági gyakorlatban. Gondoljunk például azokra a nagy horderejű döntésekre, amelyek alkotmányértelmezés révén nyújtottak és nyújtanak eligazodást az országot érintő egy-egy időszerű közjogi dilemmában. Emellett ide vonhatók azok a növekvő számú döntések is, amelyek konkrét ügyekből kiindulva azonosítanak alaptörvény-ellenes jogértelmezést és erga omnes hatályú alkotmányos követelményt állapítanak meg ezek orvoslása érdekében. Végül, de nem utolsó sorban szintén ide vonhatók a bíróságok közötti párbeszéd esetei, amelyeknek belföldi és európai vonatkozásai vannak. A nemzetközi, európai uniós és nemzeti felső bíróságok párbeszéde egyre inkább olyan többirányú kölcsönhatás, amelynek az európai régióban nincs is alternatívája.

Ez a bíróságok közötti párbeszéd mintegy lenyomata a jogrendszerek egymásra hatásának, amelyet ráadásul az információs globalizáció megkönnyít. Az angolszász jogfelfogás – és így a bíró alkotta jog szerepének – hatása tetten érhető a magyar és más kontinentális rendszerekben, mint ahogy ez fordítva is igaz: a törvényben meghatározott jog is teret nyert a „common law” kultúrában. A jó és hatékony megoldások átvétele esetén ez egyszerre üdvözlendő és kívánatos. Ugyanakkor mindez nem jelenti, jelentheti a jogcsaládok vagy jogrendszerek feloldódását, hiszen a jog mindig egy sajátos kultúra talapzatára épül. Az egészséges párbeszéd a jogi kultúránk fejlesztésére és gazdagítására nyújt lehetőséget.

Üdvözlettel:

Prof. Trócsányi László

További híreink

Ellentétes az EU joggal az uniós állampolgárság pénzért való megszerezhetősége – Podcast

A Kúria a hatósági döntések hivatalbóli módosításának egyes kérdéseivel foglalkozott ítéletében

Meghívó – Hajdú-Bihar Megyei Jogásznap

MJE Pest Vármegyei Szervezetének szakmai és közösségépítő rendezvénye – 2025. május 16.

Konferencia meghívó: Jövőnk a jelenben – Our future in present

Nógrád Vármegyei Szervezet Jogásznap

A bíró függetlenséget érintheti a bíró ügyeinek elvétele

Ellentétes-e az uniós joggal, ha az ingatlanközvetítői eljárás díját jogszabályban maximalizálják?

Megjelent a Magyar Jog áprilisi tematikus száma

Előző bejegyzés « Trónok vagy világok harca? Két román felsőbíróság viszálya az Unió Bírósága előtt és ennek hatásai a nemzeti alkotmánybíróságokra
Következő bejegyzés Az Államtanács döntött: nem alkotmányellenes az államnak jogot adni arra, hogy az otthoni oktatás megfelelőségének szintjét bejelentés nélkül ellenőrizze »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet | Look & Feel