A Magyar Jogász Egylet elnökének novemberi hírlevele

Október idusán a Magyar Jogász Egylet és a Magyar Jogász Egylet Csongrád-Csanád Megyei Szervezetének szervezésében szakmai konferencia emlékezett meg az elmúlt tíz esztendő jogalkotásáról. A rendezvénynek méltó és egyben szimbolikus jelentőségű helyszínt biztosított az ország ezeréves történelmét jelképező Ópusztaszer. A konferencia apropóját adta, hogy tíz éves lett az Alaptörvény, amely egyszerre jelent kerek évfordulót és jogalkotási szempontból egy olyan sűrű időszakot, amelynek eredményeként jogrendünk jelentős része megújult. Mindez pedig alkalmat nyújt a visszanézésre, és a jogásztársadalom reflexiójára. A konferencia ennek jegyében szólt az Alaptörvényről, a közigazgatási jog, a polgári jog, illetve a büntetőjog terén tetten érhető jogalkotási fejleményekről, valamint a nemzetközi jogi és európai jogi kitekintésről.

Egy alkotmány nemcsak a hatalmi ágak viszonyát vagy az alapvető jogokat meghatározó száraz jogi dokumentum, hanem magán viseli az adott ország történelmének, jogi kultúrájának, lelkületének sajátos jellemvonásait, küzdelmeit, értékeit és vívmányait. A globalizáció korszakában pedig záloga az önazonosságának, szuverenitásának, egyszóval az önálló államiságnak. A történelem viharaiban sorsközösséggé kovácsolt emberek között teremt köteléket. Így van ez a magyar Alaptörvénnyel is, amikor például tiszteleg az ország ezeréves történelme, hagyományai előtt, és értelmezésének szempontjaként fogadja el a magyar történeti alkotmány vívmányait, illetve amikor hitet tesz az elmúlt évszázadban részekre szakadt magyar nemzet szellemi és érzelmi egységének megőrzése mellett. Az Alaptörvény azonban több, mint jogszabály, közjogunk kódexe: jogrendünk valamennyi ágához kapcsolódik és áthatja a társadalmi viszonyokat, meghatározza az egyén és közösség, valamint a szabadság és felelősség kapcsolatának alapvető viszonyait, az alapjogi és társadalmi konfliktusok rendezésének alapvető jellemvonásait.

Az Alaptörvény egyúttal a jogrend alapjai is, és ennek jegyében az elmúlt évtized során a jogi hivatásrendeket tömörítő intézmények, valamint a magyar jogrend tekintélyes része újult meg vagy éppen tért vissza évszázados gyökereihez. Megújult az alapjogvédelmi szervezetrendszer és a bíróságok igazgatása. Az ügyvédi törvényi úgy integrálta a jogtanácsosokat és jogi előadókat az ügyvédi kamarai szervezetrendszerbe, hogy közben megőrizte a rájuk vonatkozó sajátos szabályokat és elkülönült szakmai érdekképviseleti lehetőségüket. Megújult az önálló bírósági végrehajtási szervezet, és a végrehajtói szakmai jogi hivatásrenddé alakul. Mint ahogy az ópusztaszeri konferencia erről részeletesen megemlékezett, az ország jogi versenyképességének javítása, valamint jogi kultúrájának fejlesztése érdekében az intézményi reformok mellett kulcsjelentőségű kódexek és törvények újultak meg az Alaptörvény szellemében. A 2010-es évek első felében a polgári és büntetőjogi kódex, míg a második felében valamennyi eljárási kódexünk, így a közigazgatási eljárás, a polgári perrendtartás, valamint a büntetőeljárás is megújult.

Ennek jegyében a közigazgatási eljárás alkotmányos követelményei erősödtek, míg közigazgatási bíráskodás önállóságának irányába tett lépések a nemzeti hagyományhoz térnek vissza. A polgári jog terén az egyik legnagyobb kihívást a deviza alapú hitelezés eredményeként előállt helyzet rendezése jelentette. A sérelmek orvoslása a nemzeti jogalkotó és a nemzeti bírói fórumok, valamint az európai fórum között zajló egyedülálló párbeszéd eredményeként valósulhatott meg. Az új büntetőjogi kódex megalkotását is dicséri a bűnelkövetések számának folyamatos csökkenése. Emellett a büntetőjognak olyan jelenségékre is hatékony, de alkotmányos válaszokat kellett adnia, mint például a migrációs hullámokkal vagy a koronavírus okozta pandémiával kapcsolatban felmerülő kérdések. A büntetőeljárási kódex is megújult, amelynek köszönhetően büntetőbírásgok leterheltsége csökken. Mindezek mellett az alkotmányos büntetőjog fejlődését dicséri, hogy az alkotmányjogi panasz intézményének köszönhetően az Alkotmánybíróság aktívan vett és mind a mai napig vesz részt a kulcsjelentőségű büntetőjogi és büntetőeljárásjogi rendelkezések alkotmányosságának vizsgálatában. Nem utolsósorban említethető, hogy megújult mind a választottbíráskodás keretrendszere, mind pedig a nemzetközi kollíziós magánjog, amely kulcsfontosságú az ország versenyképességének előmozdításához.

Vladár Gábor neves igazságügyi miniszter szavait, miszerint a „kodifikáció tudomány”, azzal egészítem ki, hogy nemcsak tudomány, hanem művészet is. Igazságügyi miniszterként mindig arra törekedtem, hogy a jogi hivatásrendekkel zajló folyamatos párbeszéd nyomán ebben a szellemben újulhasson meg jogrendszerünk. Az Alaptörvény elfogadásának tizedik évfordulója és az ópusztaszeri konferencia fontos államos ezen az úton, amely alkalmat teremt a reflexióhoz, de egyúttal emlékeztet bennünket, a jogászi hivatásrend képviselőit arra, hogy ugyanilyen szellemben kell kivennünk részünket az előttünk álló munkákból.

Üdvözlettel:

Prof. Trócsányi László