A Magyar Jogászegylet és az Alkotmánybíróság hagyományteremtő szándéktól vezérelve szervezte meg szeptemberben az első Magyar Jogi Könyvszalont, amelynek méltó helyszínt a Károli Gáspár Református Egyetemmel történő együttműködésnek köszönhetően a Károlyi-Csekonics palota impozáns épülete biztosított Budapest belvárosában. A francia ihletettségű rendezvényen az egész Kárpát-medencéből 19 kiadó képviseltette magát, több, mint ötven szerző tartott könyvbemutatót és dedikált, valamint közel ötszáz érdeklődő látogatott el az eseményre, amelynek fővédnöke Dr. Áder János köztársasági elnök volt. A jogászi hívatásrendek, így a bírók, alkotmánybírók, az ügyészek, az ügyvédek, a közjegyzők, a közigazgatási szakemberek, a bírósági végrehajtók, valamint a jogtudomány jeles képviselői, illetve vezetői egyaránt tiszteletüket tették a könyvszalonon, előadásaikban és pódium-beszélgetések során megosztották gondolataikat a magyar jogászság helyzetéről, jövőjéről, a jogászi életpályákról és hivatásról, valamint a hazai, európai és nemzetközi jogélet időszerű kihívásairól. Amellett, hogy a könyvszalon kiváló fórumot biztosított a könyvbemutatóknak, kivételes dedikálási lehetőségnek, kedvezményes könyvvásárnak, díjat kapott a 2020-ban megjelent legjobb gyakorlati és elméleti jogtudományi könyv szerzője, valamint a 2020-ban megvédett legjobb doktori disszertáció írója is. A rendezvény szakmabéliek, joghallgatók és a jog iránt érdeklődők számára egyaránt izgalmas, kulturális feltöltődésben gazdag, egész napra szóló programokat kínált.
A könyvszalon hiánypótló rendezvény hazánkban, amely egyfelől jelzi a könyvek szerepét, jelentőségét a jogi kultúránkban, illetve tágabb értelemben gondolkodásunk formálásában is, másfelől pedig kifejezésre juttatja a jogászságnak a közélet és a közügyek iránti elkötelezettségét és felelősségét. A könyvkiadás a reformkor óta komoly tradícióval rendelkezik Magyarországon, amiben csak az idegen megszállások alatti sötét diktatúrák időszaka jelentett törést. A könyvkiadás cenzori ellenőrzése, a könyvek tiltása vagy bezúzása nemcsak a magyar nemzet kulturális értékeinek, erényeinek és identitásának átörökítését törekedett aláásni, hanem azt a szellemi függetlenséget is roncsolta, amelyen az innovatív és gazdag szellemi gondolkodás alapszik, és amely a hagyományait és önbecsülését védelmezni képes nemzeti közösség létfeltételét jelenti. Legyenek hagyományos papír alapúak vagy modernkori digitális formát öltők, a könyvek kultúrateremtő hatásúak, a bennük testet öltő gondolkodási hagyomány, társadalmi dialógus pedig a nemzeti kultúra szerves részét alkotó jogéletben is kulcsszerepet játszik. A jogtudományi művek és jogi kézikönyvek hozzájárulnak az ország közjogi hagyományainak és alkotmányos önazonosságának megóvásához, tovább örökítéséhez, demokratikus közéletének fejlesztéséhez és gazdagításához. Másfelől pedig ezek a könyvek tükrözik a jogásztársadalom elkötelezettségét a nemzet jogi hagyományainak ápolása iránt, valamint felelősségét egy olyan társadalmi dialógus fenntartása terén, amely rávilágit és feltárja a jelenkor dilemmáit, valamint a jogi gondolkodás és a jogi kultúránk mentén keresi jövő kihívásaira a hatékony válaszokat.
Az első Magyar Jogi Könyvszalon egy csodálatos környezetben kínált ünnepélyes alkalmat a jogi élet szereplőinek, a jog iránt érdeklődőknek, szerzőknek és olvasóknak a találkozásra, eszmecserére és a könyvek kultúránkban és gondolkodásunkban játszott nélkülözhetetlen szerepének felidézésére. A Magyar Jogászegylet így kíván keretet adni a Kárpát-medence innovatív jogi és közéleti gondolkodásának, vitakultúrájának a kibontakozásához és fejlődéséhez, amely szellemi gyarapodásunk egyik legfőbb záloga. Reményeim szerint a könyvszalon nemcsak hozzájárult jogi kultúránk gazdagításához, hanem hagyományteremtő hatásával annak szerves részévé fog válni.
Üdvözlettel:
Prof. Trócsányi László
Luxembourgi hírekkel rajtolt el a Jogász Egylet új podcastja