A munkacsoportba a tág értelemben vett büntetőigazságszolgáltatási szféra valamennyi területéről érkezett szakértők 2021 februárjában fejezték be a munkát és zárójelentésüket áprilisban publikálták. Vizsgálatuk elsődleges fókusza olyan intézkedések kidolgozása volt, amelyek a lehető legjobban biztosíthatják a reszocializációt, és ezáltal közvetlen hatással lehetnek a visszaesés arányára, középtávon pedig az egész társadalom biztonságára.
Kiemelt kérdés volt a feltételes szabadságra bocsátás gyakorlatának vizsgálata. A statisztikai elemzések egyértelmű korrelációt mutatnak a bűnismétlés és a feltételes szabadságra bocsátás között: míg az ítéleti idő előtt szabadon bocsátottak esetén a visszaesési arány 36% körül alakul, addig a feltételes szabadság kedvezményében nem részesült, a büntetést teljes egészében letöltő elítéltek esetén a visszaesés mértéke 50%-os. A feltételes szabadlábra helyezésnek tehát a bűnismétlés esélyét csökkentő hatása mutatható ki. A szakértői anyag ezért egyértelműen a feltételes szabadságra bocsátás növekvő arányú alkalmazását szorgalmazza, azzal, hogy a büntetés végrehajtása során az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szabadítás intenzív előkészítésére. A feltételes szabadításnak a teljes büntetési idő kitöltéséhez képest egyértelmű előnye, hogy a próbaidő kötelező meghatározásával már a szabad élet körülményei között biztosít hosszabb kontrollidőszakot. A bizottság a nagyobb arányú alkalmazás elősegítése érdekében az osztrák Büntető Törvénykönyv módosítását (StGB 46. §) is javasolja, azzal, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének a kizárásakor a törvény szerint mérlegelési szempontként figyelembe veendő generálpreventív célt hatályon kívül kell helyezni.
Érdemes kiemelni, hogy a generálpreventív szempontok jelentőségének háttérbe szorítása már korábban megjelenő tendenciája volt az osztrák büntetőjogi szankciórendszernek és büntetés-végrehajtásnak. E tendenciát követve a szakértői bizottság a szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztésének és – az egy ideig Magyarországon is létező – részbeni felfüggesztésének törvényi feltételei köréből a generálpreventív szempontok mérlegelésének törlését javasolja.
A szabadulásra való felkészítés intézményi támogatása érdekében a munkacsoport azt szorgalmazza, hogy a lehető legkorábbi időpontban meg kell alkotni az elítéltre alkalmazandó végrehajtási tervet. A végrehajtási terv korai elkészítése megkönnyíti a büntetés-végrehajtási szervezet számára, hogy az elítélt társadalmi kapcsolatainak a fenntartását tudatosan tudja támogatni, és hogy a reintegráció fokát szociálpedagógiai tervezéssel lehessen emelni. Mindezek érdekében részletes jogszabálymódosítási javaslatokat fogalmaztak meg. A végrehajtási terv a vizsgálati fogságra – az ártatlanság vélelme miatt – kötelezően nem írható elő, de az arra készséget mutató letartóztatottakkal a letartóztatás végrehajtását alakító megállapodást lehetne kötni („U-Haft-Gestaltungsvereinbarung”).
Érdekességként említhető, hogy a munkacsoport elvetette az ún. „hétvégi végrehajtás” kidolgozásának lehetőségét, azaz, hogy egyes elítéltek a munkahelyük és a társadalmi hálójuk megtartása érdekében a büntetésüket a hétvégi napokon töltenék le. Ez azonban a bv. szervezeten belül állandó kapacitások hétvégére való szabadon tartását tenné szükségessé, továbbá a bv. személyzet hétvégi csökkent jelenléte, tehát munkaszervezési sajátosságok miatt ezen elítéltek intézeten belüli gondozására eleve lényegesen kevesebb figyelem összpontosulhatna, ami pedig végső soron a reszocializációs céllal menne szembe.
A szakértői csoport konkrét javaslatokat fogalmazott meg továbbá az elektronikus házi őrizet tartamának növelésére (ez akár 24 hónapig is elérhető végrehajtási forma legyen), valamint arra is, hogy a büntetés-végrehajtási intézetből való eltávozás alkalmainak számát növelni lehessen, amennyiben azt elektronikus házi őrizettel biztosítják (havi kettőről havi négy alkalomra).
Szintén szorgalmazzák a büntetés-végrehajtás félbeszakítását lehetővé tevő esetek bővítésének körét, így például felnőtt elítéltek esetében is legyen lehetőség erre oktatási célból, szakképzettség megszerzése érdekében, kötelező pártfogó felügyelettel kombinálva.
A szakértői javaslatcsomagot Alma Zadic, osztrák igazságügyi miniszter és Friedrich Alexander Koenig, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka mutatta be, 2021. április 9-én.
Forrás:
Kép forrása:
Szerző: Szomora Zsolt