• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

Ausztriában szigorítják a védett állatok és növények büntetőjogi védelmét

Az új szabályozással a védett fajok akár egyetlen egyedének elpusztítása is bűncselekmény lehet.

2022-09-27

Ausztria Büntetőjog Külföld természetkárosítás természetvédelem

Az osztrák Btk. (öStGB) 181f – 181g. §-ai büntetik a védett állat- és növényállomány károsítását. A jelenleg hatályban lévő tényállás tartalmaz egy ún. „jelentéktelenségi klauzulát” (Unerheblichkeitsklausel), ennek lényege, hogy a bűncselekmény nem valósul meg abban az esetben, ha a cselekmény a védett példányoknak csak jelentéktelen mennyiségét érinti és a faj megmaradására csak jelentéktelen hatással van.

E szabályozási megoldás következményeként, az egyes büntetőeljárásokban szakértő bevonásával, hosszas munka- és időráfordítás mellett kellett megkísérelni azt tisztázni, hogy büntetőjogi értelemben „elégséges” mennyiségű állatot öltek-e meg vagy növényegyedet pusztítottak-e el. Az osztrák jogirodalomban is vitatott volt, hogy akár egyetlen példány minősülhet-e büntetőjogi értelemben „mennyiségnek”.

Ezeket a problémákat kívánja most az osztrák Szövetségi Igazságügyi Minisztérium és a Szövetségi Klímavédelmi Minisztérium egy új törvényjavaslattal orvosolni. A módosítás lényege annak kifejezésre juttatása, hogy a védett állat- vagy növényfajok akár egyetlen egyedének elpusztítása is „elegendő mennyiségnek” minősülhet a bűncselekmény megvalósulásához. A javaslat célja, hogy a szándékos vagy súlyosan gondatlan természetkárosítás esetén lehetővé tegye a gyors és hatékony bűnüldözést, levéve az ügyészég válláról a „nem jelentéktelen mennyiség” tisztázásának terhét. A büntetőeljárás egyszerűsítésén túl természetesen további világos üzentet is hordoz a tervezett módosítás: a szigorítás az állat- és növényvilág eddigieknél fokozottabb védelmet hivatott biztosítani.

A jövőbeni szabályozás hátterében két tudományos tanulmány áll, amelyek elkészítésére az osztrák Klímaminisztérium adott megbízást a Szövetségi Környezeti Hivatalnak (Umweltbundesamt) és a BirdLife Österreich nevű közhasznú civilszervezetnek. Mindkét tanulmány arra a megállapításra jutott, hogy a különösen veszélyeztetett állatfajok (Ausztriában ilyen pl. a mogyorós pele, az európai vadamcska, a kis kócsag és sok ragadozó madár, mint pl. a parlagi sas) akár egyetlen egyedének az elpusztítása is jelentős hatással lehet a faj fennmaradására. A kevésbé veszélyeztett fajok esetében a tanulmányok küszöbértékeket határoznak meg, amelyektől számítva a büntetőjogi értelemben vett „nem jelentéktelen hatás” már megállapítható. Ezeket a küszöbértékeket az igazságszolgáltatási szervek a jövőben felhasználhatják majd a büntetőjogi minősítés vizsgálatához, természetesen annak fenntartása mellett, hogy indokolt esetekben továbbra is szakértői bizonyítást vehetnek igénybe.

Érdemes megemlíteni, hogy az osztrák szabályozás ezzel a tervezett módosítással közelít a hatályos magyar Btk. szabályozásához: a Btk. 242. § (1) bekezdés a) pontja a fokozattan védett élő szervezetek egyetlen egyedének elpusztítását is büntetni rendeli. Más védett fajok esetében azonban azok pénzben kifejezett értéke lesz meghatározó a bűncselekménnyé minősüléshez. A büntetőtörvényi előírások mögött európai uniós irányelvek állnak (pl. a Tanács 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről; a Tanács 79/409/EGK irányelve a vadon élő madarak védelméről), de amint csak e két ország példáján látható, a belső büntetőjogi szabályozási megoldások jelentősen eltérhetnek egymástól.

Forrás:

https://www.bmj.gv.at/ministerium/aktuelle-meldungen/Wildtierkriminalit%C3%A4t–Besserer-Schutz-f%C3%BCr-Kaiseradler,-Wanderfalke-und-Co..html

Szerző: Szomora Zsolt

További híreink

A Magyar Ügyvédi Kamara előtt álló feladatok a következő négy évben

Meghívó Emlékkonferenciára

A korrupciós tényállások jelentős kiterjesztését tervezi az osztrák igazságügyi kormányzat

Ukrán államközi kérelmek elfogadhatóságáról döntöttek Strasbourgban – megjelent podcastunk negyedik évadának legújabb adása!

Áprilisban újra KözigKedd

A védelmi fellebbezés tanácsülésen történő elbírálása a Be. szabályainak betartása mellett is eredményezhet tisztességtelen eljárást

A Kúria a további ügyfél bevonásának elmaradását mint semmisségi okot értelmezte ítéletében

A Kúria első, előzetes döntéshozatali indítvány alapján hozott büntető szakági jogegységi határozata a falfirka büntetőjogi minősítésével foglalkozik

Magas állami kitüntetésben részesült dr. Bánáti János

Előző bejegyzés « XVI. AIDA Budapest Biztosítási Jogi Kollokvium
Következő bejegyzés A hagyomány folytatódott. Nagy érdeklődés övezte a II. Magyar Jogi Könyvszalont is »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet