Egy francia házaspár 2009. március 10-én – ingatlan vásárlás céljából – jelzálogkölcsön-szerződést kötött a BNP Paribas Personal Finance-al. A kölcsön összege 143.421,53 euró, azaz 216.566,51 svájci frank volt, az ügyleti kamat pedig 4,95%. A havi törlesztőrészleteket a hitelező svájci frankban tartotta nyilván, de azokat az adósoknak euróban kellett visszafizetni. A kölcsönszerződés ehhez kapcsolódóan a havi törlesztőrészletek euróban történő visszafizetését és azok svájci frankká történő átváltását írta elő.
A kölcsönszerződés azt is kimondta, hogy a hitel futamideje öt évvel meghosszabbodik, és az euróban előírt törlesztőrészleteket elsősorban a kamatokra kell elszámolni, amennyiben az árfolyamváltozás növeli a kölcsönfelvevő hitelköltségét. A szerződés előírta továbbá azt is, hogy ha az euróban fizetendő törlesztőrészletek az öt évvel meghosszabbított futamidő mellett sem fedezik a tartozás teljes összegét, akkor a havi törlesztőrészletek összege megemelkedik.
Az elsőfokú francia bíróság 2015. január 16-án rendelte el a jelzálogkölcsönnel érintett ingatlan kényszerértékesítését, a hitelező követelésének a meg nem fizetett havi törlesztőrészletek miatt megállapított lejártára tekintettel.
A hitelező ezt követően, 2017. január 12-én benyújtott keresetlevelében az egyik adós munkabérére vezetett végrehajtás engedélyezését kérte a bíróságtól.
Az érintett adós a kölcsönszerződés semmisségének megállapítását, valamint a munkabérére irányuló végrehajtás iránti kérelem elutasítását kérte.
Az eljáró francia bíróság az eljárást felfüggesztette és előzetes döntéshozatal céljából az Európai Bírósághoz (EUB) fordult. Az eljáró bíróság kiemelte, hogy bár az adósok jelentős mennyiségű információt kaptak a kölcsön felvételét megelőzően, ezen információk azon a feltételezésen alapultak, hogy az euró/svájci frank árfolyam stabil marad. Így a kölcsönszerződésben az árfolyamkockázatot egyáltalán nem említették meg.
Az eljáró bíróság ezzel összefüggésben elsődlegesen a 93/13-as irányelvben szereplő átláthatóság követelményének terjedelmére kérdezett rá, valamint arra, hogy milyen információkat kell az olyan kölcsönfelvevő számára megadni, aki nem ismeri azokat a gazdasági előrejelzéseket, amelyek hatással lehetnek az euró és a svájci frank közötti paritások változására és az ehhez kapcsolódó kockázatokra. Az eljáró bíróság emellett arra is rákérdezett, hogy miként kell értékelni a szolgáltató (hitelező) jóhiszeműségét a szakértelmére tekintettel bizonyos előre látható fejlemények elemzését illetően.
Az EUB az átláthatóság követelménye kapcsán elsődlegesen azt emelte ki, hogy az irányelvnek ezt a követelményét kiterjesztő módon kell értelmezni. Mindez megköveteli többek között azt, hogy a szerződés átláthatóan tüntesse fel azon mechanizmus konkrét működését, amelyre az érintett szerződési feltétel utal, oly módon, hogy a fogyasztó pontos és érthető szempontok alapján felmérhesse a számára ebből eredő gazdasági következményeket.
A kölcsönfelvevőnek világos tájékoztatást kell kapnia arról, hogy a devizaalapú kölcsönszerződés aláírásával árfolyamkockázatot vállal, amely gazdaságilag nehezen viselhetővé válik, amennyiben az a pénznem, amelyben jövedelmét kapja, leértékelődik. Ezért a hitelezőnek fel kell hívnia a figyelmet a lehetséges árfolyamváltozásokra és az ilyen szerződés megkötésével járó kockázatokra. A devizában nyilvántartott kölcsön esetén az adósnak meg kell értenie azt a tényleges kockázatot is, amelynek a szerződés teljes időtartama alatt kiteszi magát abban az esetben, ha az a pénznem, amelyben a jövedelmét kapja, jelentősen leértékelődik.
Az EUB szerint az alapügyben eljáró francia bíróság által hivatkozott számszerűsített szimulációk hasznos információnak minősülhetnek, ha kellő mennyisségű és pontos adatokon alapulnak, továbbá objektív értékeléseket tartalmaznak, amelyeket világosan és érthetően közöltek a fogyasztóval. Bármely más, a hitelező által közölt információhoz hasonlóan, a számszerűsített szimulációknak is hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a fogyasztó megértse a lehetséges árfolyamváltozásokhoz kapcsolódó, hosszú távú kockázatokat, valamint a devizában nyilvántartott kölcsönszerződés megkötésével járó kockázatok valódi mértékét.
Így egy devizaalapú kölcsönszerződés keretében, amely a fogyasztót árfolyamkockázatnak teszi ki, nem felel meg az átláthatóság követelményének az, ha a fogyasztóval közölt információk – még ha jelentős mennyisségűek is – azon a feltételezésen alapulnak, hogy a számla pénzneme és a fizetés pénzneme közötti paritás a szerződés teljes időtartama alatt stabil marad. Ez különösen akkor van így, ha a hitelnyújtó nem tájékoztatta a fogyasztót az árfolyamváltozásra esetlegesen kiható gazdasági háttérről, így a fogyasztó számára nem tették lehetővé, hogy konkrétan megértse azt, hogy a devizában nyilvántartott kölcsön felvétele esetleges súlyos következményekkel járhat a pénzügyi helyzetére.
Ebből a szempontból a releváns elemek között szerepel a pénzügyi intézmény által a szerződéskötést megelőző szerződéses dokumentumokban használt nyelvezet, valamint bármely más, az érintett kölcsön értékesítésében részt vevő, a hitelező nevében eljáró személy által közzétett reklám és tájékoztatás is. Az a körülmény, hogy e dokumentumokban nem szerepel a kölcsönfelvevőt kifejezetten arról tájékoztató szöveg vagy magyarázat, hogy a devizában nyilvántartott kölcsön különös kockázatokkal jár, megerősítheti, hogy az átláthatóság követelménye nem teljesül.
Amennyiben pedig a hitelnyújtó a fogyasztóval szemben nem tartotta tiszteletben az átláthatóság követelményét, azzal aránytalan kockázatot róhat a fogyasztóra. Devizában nyilvántartott kölcsön esetén ez a kockázat azt jelenti, hogy a fogyasztónak kell viselnie a határidős devizaárfolyamok változásának költségét.
A feleknek a devizában nyilvántartott kölcsönszerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben azonban az is jelentős egyenlőtlenséget idézhet elő a fogyasztó kárára, ha a hitelnyújtó az átláthatóság követelményét ugyan betartotta, de erre tekintettel sem számíthatott észszerűen arra, hogy a fogyasztó az egyedi megtárgyalást követően elfogadja az ilyen szerződési feltételekből eredő aránytalan árfolyamkockázatot.
A jogeset magyar nyelven itt érhető el: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:62019CJ0609&qid=1648707896868&from=HU
Szerző: Bodzási Balázs
A sérelemdíj funkciói munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén