A perbeli tényállás szerint a végrehajtó az ingatlan árverési jegyzőkönyve alapján a felperes mint egyéni vállalkozó tulajdonjogának a bejegyzését kérte a perbeli ingatlan 1/1 tulajdoni illetőségére, árverési vétel jogcímen. Az alperes (földhivatal) határozatával a kérelmet elutasította arra hivatkozással, hogy egyéni vállalkozó önállóan nem jogképes, nem jogi személy, saját neve alatt jogot nem szerezhet, csak magánszemélyként vagy egyéni cégként.
A törvényszék mint elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. A bíróság indokolásában rögzítette, a megkeresés az egyéni vállalkozó vevő tulajdonjogának a bejegyzésére irányult, az árverési vevő személyét egyéni vállalkozó megnevezéssel (e.v. toldattal) adta meg. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az ingatlanra vonatkozó tulajdonjog a természetes személy megkeresés szerinti egyéni vállalkozói minőségének feltüntetésével nem jegyezhető be.
A Kúria indokolásában kifejtette, hogy a jogi szabályozás egyértelmű abban a tekintetben, hogy az egyéni vállalkozó nem jogi személy, hanem természetes személy, aki üzletszerű gazdasági tevékenységet végez. Ezen minőségén az sem változtat, ha az egyéni vállalkozó gazdasági tevékenysége körében vásárol ingatlant.
Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésével önálló, elkülönült jogalany nem jön létre, a vállalkozási tevékenység során keletkezett jogok és kötelezettségek a természetes személyt illetik és terhelik. Ezáltal a vállalkozási tevékenység során keletkező tulajdonjog sem az egyéni vállalkozót, hanem a természetes személyt illeti. Következésképpen a felperes nem mint egyéni vállalkozó, hanem mint természetes személy – ebből adódóan pedig természetes személyazonosító adatai feltüntetésével – jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba.
A jogeset száma: BH 2023. 142. (Kúria Kfv.III.37.793/2022/5.)
Részletesebben lásd: https://szakcikkadatbazis.hu/Magyar_Jog/2023/9
Szerző: Nagy Álmos Lukács
közjegyzőhelyettes, magánjogi szakreferens, Magyar Jogász Egylet