• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

Az elbirtoklási igény érvényesítésének feltételei

Ha az elbirtoklásra az elbirtokolt ingatlannak a szomszédos ingatlanhoz csatolásával kerül sor, akkor az elbirtoklási igényt csak a szomszéd ingatlan mindenkori tulajdonosa érvényesítheti. Ha az elbirtokló az elbirtoklási idő leteltét követően az ingatlanát értékesíti, akkor perbeli legitimációval már nem rendelkezik. Az elbirtoklási igény érvényesítésére a régi és az új tulajdonos közötti, erre vonatkozó megállapodás alapján az új tulajdonos jogosult.

2021-11-12

dologi jogi ügylet elbirtoklás elbirtoklási igény érvényesítése Jogalkalmazás Magánjog perbeli legitimáció

A perbeli 1. helyrajzi számú ingatlan a felperes és férje ½ – ½ arányú közös tulajdona volt. A férj halálát követően ½ tulajdoni hányadát törvényes öröklés címén a lánya szerezte meg. Az ingatlant ezt követően adásvételi szerződéssel a felperes és lánya T.G. és T.-né B.M. részére értékesítették. A vevők tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. 

Az 1. helyrajzi számú ingatlannal szomszédos 2. helyrajzi számú és a 3. helyrajzi számú ingatlanok kizárólagos tulajdonosa az alperes önkormányzat volt. 

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy a 3. helyrajzi számú ingatlanból 328 m², a 2. helyrajzi számú ingatlanból pedig 18 m² tulajdonjogát elbirtoklás címén megszerezte. A perben csatolta a jogerős telekalakítási engedélyt és az annak mellékletét képező záradékolt változási vázrajzot. Előadta, hogy a perbeli területet 1985-től a házastársával közösen a sajátjukként birtokolták. 

Az alperes érdemi ellenkérelmében kérte a kereset elutasítását. Előadta, hogy a perbeli két ingatlan már a felperes által megjelölt elbirtoklási idő alatt is forgalomképtelen volt. 

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az alperes a perben bizonyította, hogy a perbeli időszakban hatályos helyi önkormányzati rendeletek szerint a két ingatlan forgalomképtelen volt, így azok tulajdonjoga, illetve a felperes által megjelölt területrészek tulajdonjoga elbirtoklás címén nem volt megszerezhető. 

A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Álláspontja szerint megállapítható volt, hogy a felperes által csatolt vázrajz nem alkalmas az ingatlanok megoszthatóságának igazolására. 

A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. 

A felülvizsgálati eljárásban a Kúria elsődlegesen azt emelte ki, hogy ha a föld osztható, akkor az elbirtoklásra két módon kerülhet sor. Az egyik eset az, ha az elbirtokolt terület önálló ingatlanként az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető. A másik eset, ha a szomszédos ingatlan tulajdonosa az elbirtokló, és az általa elbirtokolt földrészletet a saját ingatlanához akarja csatolni. Ez utóbbi esetben elbirtoklási igényt csak a szomszédos ingatlan tulajdonosa érvényesíthet. 

Ha az elbirtoklást állító fél ingatlanát az elbirtoklási idő elteltét követően értékesíti, akkor ő közvetlenül már nem érvényesítheti az elbirtoklással összefüggő tulajdoni igényét. A különös jogutód (pl. vevő) az igény érvényesítésére pedig akkor jogosult, ha a felek az elbirtoklással szerzett tulajdon átruházásában is megállapodnak. Ez a megállapodás egy sajátos dologi jogi ügylet, amelynek az a célja, hogy a jogutód a jogelőd köztes szerzésén – elbirtokláson – alapuló tulajdoni igényét utóbb a megállapodás alapján érvényesíthesse. A jogutód szerzése és igénye ezen a megállapodáson alapul. 

Az adott ügyben a felperes olyan módon érvényesített elbirtoklási igényt, hogy az általa beszerzett telekmegosztási engedély szerint kívánta az elbirtokolt területet a saját ingatlanához csatolni, amely annak eredményeként az ingatlan részévé válik. A felperes és a lánya azonban az ingatlanukat a per során harmadik személy részére értékesítették, így a felperes perbeli legitimációja az értékesítés folytán megszűnt, az elbirtoklási igény érvényesítésére már nem volt jogosult. 

Jogeset száma: BH 2021. 227.

Észrevételek a jogesethez kapcsolódóan 

Az elbirtoklásnak egyre nagyobb a jelentősége a mezőgazdasági ingatlanok vonatkozásában. A parlagon álló területeknek, illetve azoknak a földeknek és erdőknek, amelyeknek a tulajdonosai rég elhunytak, a tulajdoni viszonyai nehezen rendezhetők. Az érintett gazdák számára egy lehetséges megoldást jelenthet az elbirtoklás. (Erről részletesebben ld.: https://agrokep.vg.hu/kozelet/amikor-az-elbirtoklas-jelenti-a-megoldast-20219/ ) 

A Kúria ismertetett ítélete alapján azonban az ingatlan értékesítése során arra is figyelni kell, hogy a felek a jogelőd elbirtoklási igényéről is rendelkezzenek. A vevő ugyanis csak egy erről szóló megállapodás alapján lesz jogosult a jogelődjét megillető elbirtoklási igény érvényesítésére. Külön megállapodás hiányában előállhat az a helyzet, hogy senki sem tudja az elbirtoklási igényt érvényesíteni, hiszen a jogelődöt ez az igény már nem illeti meg, így ő az ingatlan értékesítését követően már perbeli legitimációval sem rendelkezik. 

Szerző: Bodzási Balázs 

További híreink

Bállal zárta a jogásznapot a Magyar Jogász Egylet Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezete

A Kúria szerint a kisajátított ingatlanon földhasználati joggal rendelkező és kártalanításban részesülő személyt a bíróságnak értesítenie kell az érdekeltként való perbelépés lehetőségéről

A Kúria a hatósági eljárást megindító kérelem visszautasításának szabályait értelmezte ítéletében

Kártérítési igény környezetvédelmi normák megsértéséért? – válogatás az Európai Bíróság 2022 év végi ítéleteiből – Podcast

A kiadatás jogintézményénél különbség tehető a saját állampolgár és a más tagállamból jövő uniós polgár között

Módosultak a tényálláshoz kötöttség szabályai a harmadfokú büntetőeljárásban

Rövid időtartamú ingatlanbérlet Olaszországban: az Airbnb-nek is forrásadót kell fizetnie

2023. január 1-től módosultak a pótmagánvádas és a magánvádas eljárás szabályai

Az ügyvédi munkadíjaknak pusztán az óradíj elve szerinti megfizetését előíró kikötés tisztességtelen az EUB szerint, ha annak pénzügyi következménye nem világos és átlátható a fogyasztónak

Előző bejegyzés « Az írásbeli magánvégrendelet érvényességének feltételei
Következő bejegyzés AB§SZIM 2021 – A hazai jogélet felpezsdítése joghallgatók részvételével »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet