• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

Az eltiltás hatálya alatti járművezetést kriminalizáló törvényjavaslat az Országgyűlés előtt

Az Országgyűlés elé T/15705. számon benyújtott törvényjavaslat átalakítja az engedély nélküli járművezetésre és eltiltás hatálya alatti járművezetésre vonatkozó jelenlegi szabálysértési és büntetőjogi szabályozást.

2021-04-12

Btk. Büntetőjog eltiltás hatálya alatti járművezetés engedély nélküli járművezetés Jogalkotás Szabs. tv. törvényjavaslat

A hatályos szabályozási rendszerben az engedély nélküli járművezetés (vasúti, légi, vízi, közúton pedig gépi meghajtású járművekre) szabálysértést valósít meg (Szabs. tv. 220. §). Ha pedig valaki a járművezetéstől eltiltás hatálya alatt vezeti a tilalom érvényesülési körébe tartozó járművet, az előzőnél súlyosabb, azaz szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértést követ el (Szabs. tv. 176. §).

A módosító törvényjavaslat ezen kíván változtatni, indokolása kiemeli, hogy az a személy, aki megfelelő képzettség hiányában vesz részt a forgalomban, rendkívüli veszélynek teszi ki mind magát, mind a környezetében lévőket, ezért az engedély nélküli járművezetés szabálysértési szankciójának szigorítása, a cselekmény elzárással fenyegetése indokolt. A társadalomra veszélyesség pedig még fokozottabb, ha a szabálysértési hatóság, vagy a büntetőbíróság járművezetéstől eltiltó rendelkezésének semmibe vételével vezeti az eltiltott a járművet, ami a bűncselekménnyé minősítést is indokolttá teszi.

A Btk.-ba beiktatandó tényállás szövege a törvényjavaslat szerint a következő:

Járművezetés az eltiltás hatálya alatt

239/B. §

(1) Aki a járművezetéstől eltiltás hatálya alatt annak érvényesülési körébe tartozó járművet vezet, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki a bűncselekményt büntetőeljárásban kiszabott járművezetéstől eltiltás hatálya alatt követi el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A fentiekben írt szabályozási célok világosak, a kodifikációs megvalósítás viszont kérdéses. Vitatható az új tényállás közlekedési bűncselekmények közötti elhelyezése (Btk. XXII. Fejezet), az eltiltás hatálya alatti vezetés ugyanis a közlekedés biztonsága szempontjából igazolható távoli, absztrakt veszélyt sem jelent feltétlenül. A járművezetéstől eltiltás ugyanis büntetés, a joghátrány tartalma nem a közlekedés biztonságára ható potenciális veszélytől függ. Ha így lenne, a Btk. nem büntetésként, hanem intézkedésként szabályozná. A járművezetésre in concreto tökéletesen alkalmas személy is eltiltható a járművezetéstől, a büntetés Btk.-ban és a Szabs. törvényben meghatározott feltételei – a végleges hatályú eltiltás kivételével – elsősorban nem a járművezetési képességtől, alkalmasságtól függnek. Különösen igaz ez arra az elkövetőre, akit azért tiltanak el a járművezetéstől, mert a járművet (nem közlekedési) bűncselekmények elkövetéséhez használta [Btk. 55. § (1) bek. b) pont].

Az indokolásban írtak alapján is („a szabálysértési hatóság, vagy a büntetőbíróság tiltó rendelkezésének nyílt semmibe vétele”) a tényállást helyesen a közigazgatás rendje elleni bűncselekmények körében kellett volna elhelyezni (Btk. XXXIV. Fejezet), ahol hasonló hatósági engedélyek hiányában vagy bírósági tiltás ellenére elkövetett bűncselekményi tényállások találhatók.

A törvényi tényállás szövegtervezetéből az is látható, hogy minősített esetként kívánja a javaslat büntetni, ha a jármű vezetése büntetőeljárásban kiszabott járművezetéstől eltiltás hatálya alatt történik. A szövegjavaslat komoly problémája, hogy összekeveri a szankcióalkalmazás anyagi jogi és eljárásjogi vetületeit. Büntetőeljárásban ugyanis nem csak a Btk. alapján, bűncselekmény elkövetése miatt lehet a járművezetéstől eltiltást kiszabni, hanem a szabálysértés elbírálása körében, a szabálysértési törvény alapján is (vö. Szabs. tv. 16. §; Be. 573. §). Ez a szituáció akkor fordulhat elő, ha az ügyész közlekedési bűncselekmény miatt emel vádat, de végül a bíróság – felmentő ítélet meghozatalával – csak közlekedési szabálysértésben állapítja meg a vádlott felelősségét, és kiszabja vele szemben a járművezetéstől eltiltást mint szabálysértési büntetést. A szabálysértési szankció kiszabása tehát büntetőeljárásban történik.

A szabálysértési eltiltással büntetett elkövetők jellemzően az újonnan beiktatandó bűncselekmény alapesetét követik el, míg a büntetőjogi eltiltással büntetett elkövetők a bűncselekmény minősített esetét, de e tipikus esetek mellett előfordulhat az is, hogy a szabálysértési eltiltás hatálya alatt álló elkövető is a bűncselekmény minősített esetéért felelne (lásd a fenti esetet). A jogtárgysértés szempontjából homogén csoportot a szabálysértés elkövetése miatt szabálysértési eltiltás hatálya alatt állók, és e tilalmat megszegők képezik, a közöttük lévő olyan különbségtétel, amely azon alapul, hogy ugyanazt a szabálysértési szankciót szabálysértési vagy büntetőeljárásban szabták ki velük szemben, valójában észszerűtlen, ezért diszkriminációhoz is vezethet.

A bűncselekmény minősített esetét ez alapján tehát nem arra kellene alapítani, hogy az eltiltást büntetőeljárásban szabták ki, hanem arra, ha az eltiltást bűncselekmény miatt a Btk. alapján szabták ki. Indokolt tehát, hogy az Országgyűlés ne az eredeti szöveggel fogadja el e törvényjavaslatot.

Szerző: Szomora Zsolt

További híreink

Bállal zárta a jogásznapot a Magyar Jogász Egylet Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezete

A Kúria szerint a kisajátított ingatlanon földhasználati joggal rendelkező és kártalanításban részesülő személyt a bíróságnak értesítenie kell az érdekeltként való perbelépés lehetőségéről

A Kúria a hatósági eljárást megindító kérelem visszautasításának szabályait értelmezte ítéletében

Kártérítési igény környezetvédelmi normák megsértéséért? – válogatás az Európai Bíróság 2022 év végi ítéleteiből – Podcast

A kiadatás jogintézményénél különbség tehető a saját állampolgár és a más tagállamból jövő uniós polgár között

Módosultak a tényálláshoz kötöttség szabályai a harmadfokú büntetőeljárásban

Rövid időtartamú ingatlanbérlet Olaszországban: az Airbnb-nek is forrásadót kell fizetnie

2023. január 1-től módosultak a pótmagánvádas és a magánvádas eljárás szabályai

Az ügyvédi munkadíjaknak pusztán az óradíj elve szerinti megfizetését előíró kikötés tisztességtelen az EUB szerint, ha annak pénzügyi következménye nem világos és átlátható a fogyasztónak

Előző bejegyzés « Trónok vagy világok harca? Két román felsőbíróság viszálya az Unió Bírósága előtt és ennek hatásai a nemzeti alkotmánybíróságokra
Következő bejegyzés Az Államtanács döntött: nem alkotmányellenes az államnak jogot adni arra, hogy az otthoni oktatás megfelelőségének szintjét bejelentés nélkül ellenőrizze »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet