Az eltiltás hatálya alatti járművezetést kriminalizáló törvényjavaslat az Országgyűlés előtt

A hatályos szabályozási rendszerben az engedély nélküli járművezetés (vasúti, légi, vízi, közúton pedig gépi meghajtású járművekre) szabálysértést valósít meg (Szabs. tv. 220. §). Ha pedig valaki a járművezetéstől eltiltás hatálya alatt vezeti a tilalom érvényesülési körébe tartozó járművet, az előzőnél súlyosabb, azaz szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértést követ el (Szabs. tv. 176. §).

A módosító törvényjavaslat ezen kíván változtatni, indokolása kiemeli, hogy az a személy, aki megfelelő képzettség hiányában vesz részt a forgalomban, rendkívüli veszélynek teszi ki mind magát, mind a környezetében lévőket, ezért az engedély nélküli járművezetés szabálysértési szankciójának szigorítása, a cselekmény elzárással fenyegetése indokolt. A társadalomra veszélyesség pedig még fokozottabb, ha a szabálysértési hatóság, vagy a büntetőbíróság járművezetéstől eltiltó rendelkezésének semmibe vételével vezeti az eltiltott a járművet, ami a bűncselekménnyé minősítést is indokolttá teszi.

A Btk.-ba beiktatandó tényállás szövege a törvényjavaslat szerint a következő:

Járművezetés az eltiltás hatálya alatt

239/B. §

(1) Aki a járművezetéstől eltiltás hatálya alatt annak érvényesülési körébe tartozó járművet vezet, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki a bűncselekményt büntetőeljárásban kiszabott járművezetéstől eltiltás hatálya alatt követi el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A fentiekben írt szabályozási célok világosak, a kodifikációs megvalósítás viszont kérdéses. Vitatható az új tényállás közlekedési bűncselekmények közötti elhelyezése (Btk. XXII. Fejezet), az eltiltás hatálya alatti vezetés ugyanis a közlekedés biztonsága szempontjából igazolható távoli, absztrakt veszélyt sem jelent feltétlenül. A járművezetéstől eltiltás ugyanis büntetés, a joghátrány tartalma nem a közlekedés biztonságára ható potenciális veszélytől függ. Ha így lenne, a Btk. nem büntetésként, hanem intézkedésként szabályozná. A járművezetésre in concreto tökéletesen alkalmas személy is eltiltható a járművezetéstől, a büntetés Btk.-ban és a Szabs. törvényben meghatározott feltételei – a végleges hatályú eltiltás kivételével – elsősorban nem a járművezetési képességtől, alkalmasságtól függnek. Különösen igaz ez arra az elkövetőre, akit azért tiltanak el a járművezetéstől, mert a járművet (nem közlekedési) bűncselekmények elkövetéséhez használta [Btk. 55. § (1) bek. b) pont].

Az indokolásban írtak alapján is („a szabálysértési hatóság, vagy a büntetőbíróság tiltó rendelkezésének nyílt semmibe vétele”) a tényállást helyesen a közigazgatás rendje elleni bűncselekmények körében kellett volna elhelyezni (Btk. XXXIV. Fejezet), ahol hasonló hatósági engedélyek hiányában vagy bírósági tiltás ellenére elkövetett bűncselekményi tényállások találhatók.

A törvényi tényállás szövegtervezetéből az is látható, hogy minősített esetként kívánja a javaslat büntetni, ha a jármű vezetése büntetőeljárásban kiszabott járművezetéstől eltiltás hatálya alatt történik. A szövegjavaslat komoly problémája, hogy összekeveri a szankcióalkalmazás anyagi jogi és eljárásjogi vetületeit. Büntetőeljárásban ugyanis nem csak a Btk. alapján, bűncselekmény elkövetése miatt lehet a járművezetéstől eltiltást kiszabni, hanem a szabálysértés elbírálása körében, a szabálysértési törvény alapján is (vö. Szabs. tv. 16. §; Be. 573. §). Ez a szituáció akkor fordulhat elő, ha az ügyész közlekedési bűncselekmény miatt emel vádat, de végül a bíróság – felmentő ítélet meghozatalával – csak közlekedési szabálysértésben állapítja meg a vádlott felelősségét, és kiszabja vele szemben a járművezetéstől eltiltást mint szabálysértési büntetést. A szabálysértési szankció kiszabása tehát büntetőeljárásban történik.

A szabálysértési eltiltással büntetett elkövetők jellemzően az újonnan beiktatandó bűncselekmény alapesetét követik el, míg a büntetőjogi eltiltással büntetett elkövetők a bűncselekmény minősített esetét, de e tipikus esetek mellett előfordulhat az is, hogy a szabálysértési eltiltás hatálya alatt álló elkövető is a bűncselekmény minősített esetéért felelne (lásd a fenti esetet). A jogtárgysértés szempontjából homogén csoportot a szabálysértés elkövetése miatt szabálysértési eltiltás hatálya alatt állók, és e tilalmat megszegők képezik, a közöttük lévő olyan különbségtétel, amely azon alapul, hogy ugyanazt a szabálysértési szankciót szabálysértési vagy büntetőeljárásban szabták ki velük szemben, valójában észszerűtlen, ezért diszkriminációhoz is vezethet.

A bűncselekmény minősített esetét ez alapján tehát nem arra kellene alapítani, hogy az eltiltást büntetőeljárásban szabták ki, hanem arra, ha az eltiltást bűncselekmény miatt a Btk. alapján szabták ki. Indokolt tehát, hogy az Országgyűlés ne az eredeti szöveggel fogadja el e törvényjavaslatot.

Szerző: Szomora Zsolt