Korábbi cikkünkben foglalkoztunk az interneten elkövetett rágalmazás és becsületsértés esetén a bíróság illetékessége megállapításának feltételeivel (https://jogaszegylet.hu/jogelet/az-interneten-elkovetett-ragalmazas-es-becsuletsertes-elkovetesi-helye-az-erintett-weboldalt-mukodteto-szerver-tenyleges-uzemelesi-helye/). Frissen publikált határozatában a Kúria az online becsületcsorbító kommunikáció esetén jelentkező újabb büntetőeljárásjogi kérdést, a viszonvád előterjesztésének feltételeit értelmezte.
A Be. 53. § (2) bekezdése alapján a kölcsönösen elkövetett könnyű testi sértés, rágalmazás és becsületsértés miatt az egyik sértett feljelentésére megindított eljárásban – a cselekmények személyi és szoros tárgyi összefüggése esetén – a magánindítványt előterjesztő másik sértett viszonvádlóként jár el. A viszonvád jellemzője, hogy annak előterjesztésére a magánindítvány előterjesztésére nyitva álló, a sértetti tudomásszerzéstől számított egy hónapos határidőn túl is, az eredeti magánvád alapján indult büntetőeljárásban az ügydöntő határozat meghozataláig van lehetőség [Be. 763. § (2) bekezdés].
A bírói gyakorlatban már régtől fogva rögzült, hogy a valós térben elkövetett rágalmazás és becsületsértés esetén a törvényben írt személyi és tárgyi összefüggés feltétele azt jelenti, hogy a két fél által egymás sérelmére elkövetett kriminális verbális cselekmények térben és időben egybeesnek.
A térbeli és időbeli egybeesés követelménye azonban – a dolog természeténél fogva – nem alkalmazható, ha az inkriminált cselekmények internetes közösségi oldalon közzétett írásbeli bejegyzéssel valósultak meg. A kúriai határozat kiemeli, hogy a kölcsönös elkövetés, illetve a cselekmények személyi és tárgyi összefüggésének megállapítása ilyen esetben sem kizárt elvi síkon. Nyilvánvaló azonban, hogy a vizsgált elkövetési mód esetén a tárgyi összefüggés fennállásához a bejegyzések térbeli és időbeli egybeesése nem követelhető meg ([31] bekezdéspont). Ehhez képest a következő feltételek fennállta szükséges a – viszonvád előterjesztését megalapozó – kölcsönösség követelményének megállapításához ([32]-[34] bekezdéspontok]:
– Szükséges feltétel, hogy a közösségi oldalon megjelentetett közlések tartalmi kapcsolatban álljanak. A tartalmi összefüggés bizonyosan fennáll, ha a közlésekből kitűnik, hogy megírásukat azonos esemény, történés vagy cselekmény váltotta ki, vagy ha egymásra adott reakcióként születtek.
– A tárgyi összefüggés megállapításához nem mellőzhető, hogy a közlések mindkét fél számára elérhető felületen jelenjenek meg, azaz, hogy a felek nyilvánosan elérhető bejegyzésként vagy közös közösségi csoport tagjaként publikálják.
– A közösségi oldal használatának jellemzőiből adódóan a tárgyi összefüggés fennállásának a bejegyzések időbeli egybeesése nem szükséges feltétele, de az már mindenképpen, hogy a sérelmesnek tekintett bejegyzést a másik fél a tudomásszerzést követően nyomban viszonozza. Azonnali reakció hiányában a viszonvád emelésének feltételei éppen úgy nem állhatnak fenn, amiként szóbeli elkövetés esetében sem. Pontosan emiatt a felek bejegyzéseinek időbeli távolodásával a viszonvád előterjesztéseként szabott feltételek hiányára vont jogi következtetés szükségessége erősödik.
Mivel a felülvizsgálati eljárásban elbírált ügyben ezek a feltételek nem álltak fenn, a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő vádlottal szemben a büntetőeljárást megszüntette.
A BH2022. 229. számon közzétett eseti döntés kiválóan példázza, hogy klasszikus bűncselekmények interneten történő elkövetése esetén milyen jogértelmező-jogfejlesztő tevékenységgel biztosítható a bűncselekmények megfelelő elbírálásra, a törvények módosításának szükségessége nélkül.
Szerző: Szomora Zsolt
A hagyomány folytatódott. Nagy érdeklődés övezte a II. Magyar Jogi Könyvszalont is