T/8217. számon nyújtották be az Országgyűlésnek a „gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról” szóló törvényjavaslatot, amely – többek között – a Büntető Törvénykönyv szankciós szabályait is módosítani kívánja.
A gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények büntetési tételei már de lege lata is nagyon súlyosak, a legsúlyosabb alakzatok az életellenes cselekményekkel azonosan büntetendők, akár húsz évig tartó szabadságvesztéssel is sújthatók [pl. Btk. 192. § (6) bekezdés a) pont; 197. § (4a) bekezdés; 204. § (3) bekezdés]. Az egyértelműen kijelenthető, hogy a Btk. szexuális bűncselekményeket szabályozó XIX. Fejezete a büntetési tételek további szigorítását nem bírja el. Az egyes bűncselekményekhez kapcsolt büntetési tételeken kívül további általános részi szabályok is e cselekmények szigorú megtorlását teszik már jelenleg is lehetővé: így az elévülés kizárására és meghosszabbodására vonatkozó szabályok [Btk. 26. § (3) bekezdés c) pont; 28. § (1a) bekezdés], a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárása [Btk. 38. § (5) bekezdés c) pont] és a foglalkozástól való kötelező eltiltás említhető [Btk. 52. § (3) bekezdés].
A törvényjavaslat ez utóbbi körben, az általános részi normák további szigorítását célozza. De lege lata az e körbe tartozó azon bűncselekmények nem évülnek el, amelyeknek a büntetési tétele öt évi szabadságvesztésnél súlyosabb (ennek elemzéséhez lásd Gál Andor: https://jogaszvilag.hu/szakma/elevulhetetlenne-valtak-egyes-nemi-buncselekmenyek/).
A novella kizárttá teszi az elévülést – most már a büntetési tételtől függetlenül – valamennyi a Btk. XIX. Fejezetében szabályozott bűncselekmény esetében, ha annak sértettje tizennyolc év alatti, elkövetője pedig felnőttkorú (javaslat 57. §). A tervezett módosítással a szexuális visszaélés alapesetei [Btk. 198. § (1)-(2) bekezdés] és a szeméremsértés [Btk. 205. § (2) bekezdés] is elévülhetetlenné válna, valamint a gyermekpornográfia szinte valamennyi alakzata is [Btk. 204. § (1)–(4) bekezedés és (6) bekezdés]. Kiemelendő, hogy a gyermekpornográfia azon legenyhébb alakzatai, ahol a felvételen szerepelő személy a tizennegyedik életévét már betöltötte, továbbra is öt év elteltével évülnek el.
Az elévülési szabályok körében két súlyos szabályozási anomáliára kell felhívni a figyelmet. Az egyik már jelenleg is fennáll, és a módosító javaslat tovább rontja azt. A novella előterjesztői figyelmen kívül hagyták a prostitúciós bűncselekményekkel összefüggésben jelentkező azon lényeges körülményt, hogy a jelenlegi gyakorlat szerint – a sértettek kiszolgáltatott helyzetére alapítva – e cselekmények nagy része már nem a XIX. Fejezet valamely törvényi tényállása szerint, „klasszikus prostitúciós bűncselekményként” minősül, hanem a Btk. 192. §-ában meghatározott, prostitúciós célú (szexuális cselekmény végzésére irányuló) emberkereskedelemként és kényszermunkaként. Beszédes kriminálstatiszikai adat, hogy amíg 2022-ben 200 emberkereskedelmi esetet regisztráltak, addig a XIX. Fejezetbe tartozó kerítés (Btk. 200. §) száma néhány év alatt a 150-es nagyságrendről 40 alá süllyedt. Ennek az oka nem a kriminális jelenség életbeli változása, hanem az emberkereskedelem tényállása 2020. évi módosításának és a minősítési gyakorlatnak a megváltozása. Aligha tartható, diszkriminatív helyzetet eredményez, hogy amíg a kisgyermek sérelmére prostitúciós céllal elkövetett, öt évtől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett kényszermunka büntethetősége elévülhet, addig egy webkamerán keresztüli, pár percig tartó szeméremsértés büntethetősége – a javaslat értelmében – sosem évülhetne el. Azért is érthetetlen ez a hiba, mert egyébként ugyanennek a törvényjavaslatnak más törvényeket célzó módosításai figyelemmel voltak arra, hogy az emberkereskedelem és a kényszermunka prostitúciós célú bűncselekmény is lehet (pl. a gyermektáboroztatás szabályozásánál; lásd a javaslat 1. §-át).
További komoly ellentmondás jelentkezik a gyermekpornográfia elévülésénél: amíg a tizennegyedik életévüket betöltött gyermekeket ábrázoló felvételek megszerzése, tartása és készítése [Btk. 204. § (5) bekezdés] öt év elteltével továbbra is elévülhet, addig ugyanezen sértetti körnek a felvételen való szereplésre felhívása [Btk. 204. § (6) bekezdés] bekerült az elévülhetetlen bűncselekmények körébe. Gyakorlatilag a felvétel készítésének egyfajta előkészületi cselekménye válna így elévülhetetlenné, míg maga a készítés nem. Úgy gondoljuk, hogy a szereplésre felhívást mindenképpen ki kellene iktatni az el nem évülő alakzatok köréből.
A törvényjavaslat tovább szigorítja a feltételes szabadságra bocsátásból ex lege kizárt bűncselekmények körét, és abba valamennyi, tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni, tehát a Btk. XIX. Fejezetébe tartozó bűncselekmény miatt kiszabott végrehajtandó szabadságvesztést bevonja. Ennek a szabályozásnak is ugyanaz a problémája, mint az el nem évülő bűncselekmények katalógusának: a prostitúciós célú emberkereskedelem és kényszermunka esetén nem lesz kizárt a feltételes szabadságra bocsátás. Továbbá fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a feltételes szabadságra bocsátás kizárásáról szóló rendelkezés nem utal a felnőtt elkövetői körre, így látszólag a fiatalkorú elkövetők bűncselekményei, a kortárserőszak körben is ex lege kizárttá teszi a feltételes szabadságra bocsátást. Ezt – a fiatalkorúak esetén hangsúlyosan követendő nevelési és reszocializációs céllal ellentétes – helyzetet a Btk. most is hatályos 109. § (5) bekezdése fogja megoldani, amely kortársak sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények típusos eseteiben nem fogja lehetővé tenni a feltételes szabadságra bocsátás ex lege kizárását. Szélső helyzetekben azonban [pl. a Btk. 197. § (4a) bekezdése szerinti szexuális erőszak esetében] a tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorú elkövető sem lesz feltételes szabadságra bocsátható.
Az el nem évülhetővé tett szexuális bűncselekmények körében a törvényjavaslat a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülés lehetőségét is örökre kizárttá tenné. A problémát itt is a rendelkezés teljes differenciálatlansága jelenti. Egyelten gyermekpornográf felvétel megszerzése, vagy egy webkamerás szeméremsértés miatt felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt a mentesítés kizártsága szempontjából azonos helyzetbe kerül a többszörösen minősülő emberölés miatt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt elkövetővel. A fegyveres emberrablás elkövetőire, vagy a prostitúciós célú emberkereskedelem és kényszermunka elkövetőire nézve pedig a törvényi várakozási idő letelte után – ahogy eddig is – beáll majd a mentesítés.
A törvényjavaslat új kriminalizációs rendelkezést is tartalmaz: a Btk. XX. Fejezetébe iktatná be a „gyermekvédelmi jelzéssel kapcsolatos kötelezettség megszegése” elnevezésű tényállást. A szövegtervezet szerint: „Aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 17. § (4a)-(4c) bekezdésében meghatározott, a gyermekek veszélyeztetettségével kapcsolatos kiemelt veszélyeztető okra utaló körülmény jelzésére vonatkozó kötelezettségét megszegi, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” A Btk. tényállás konkrétan nevesített háttérnormájaként a gyermekvédelmi törvény tervezett módosítása az alábbiak szerint kívánja meghatározni a kiemelt veszélyeztető okra utaló körülményeket: a) a gyermek szexuális bántalmazására utaló körülmények közül miniszteri rendeletben meghatározottak; b) a gyermek fizikai bántalmazására utaló körülmények közül miniszteri rendeletben meghatározottak; c) a gyermek elhanyagolására utaló körülmények közül miniszteri rendeletben meghatározottak és d) a gyermek által megkísérelt öngyilkosság, ha a gyermek még nem részesül egészségügyi ellátásban, gyermekjóléti alapellátásban vagy gyermekvédelmi szakellátásban, illetve pszichés megsegítésben.”
A gyermekvédelemben dolgozó tettesi kört is a gyermekvédelmi törvény 17. §-a határozza meg. A Btk.-ba beiktatandó új bűncselekmény dogmatikai természete szerint bűnkapcsolati alakzat.
A törvényjavaslat szövege itt érhető el: https://www.parlament.hu/irom42/08217/08217.pdf
Szerző: Szomora Zsolt
Pályázati felhívás