• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

Befektetési megállapodást köt egymással az Európai Unió és Kína

Hétéves előkészület és tárgyalássorozat után 2020 utolsó napjaiban bejelentették, hogy befektetési megállapodást köt egymással az Európai Unió és Kína.

2021-01-14

befektetés Európai Unió Kína nemzetközi szerződés

Hétéves előkészület és tárgyalássorozat után 2020 utolsó napjaiban bejelentették, hogy befektetési megállapodást köt egymással az Európai Unió és Kína. Mindettől Brüsszel azt reméli, hogy az európai cégek a korábbiaktól eltérően sokkal könnyebben juthatnak be az ázsiai ország piacára.

A megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy egyelőre politikai alkut kötött egymással a világgazdaság két nagy szereplője, mert a megállapodás konkrét jogi szövege még nem született meg. Az elkészülő szöveget majd tagállamonként ratifikálni kell, és e mellett az emberi jogok kínai helyzete miatt aggódó Európai Parlament meggyőzése sem ígérkezik egyszerű feladatnak.

A megállapodásról annyit tudni, hogy Kína megnyitja az EU-tagállamok cégei előtt egyebek mellett az eddig zárt pénzügyi, szállítmányozási, magán-egészségügyi és ingatlanpiacát. Ezzel párhuzamosan véget vetnének annak a gyakorlatnak, hogy az európai cégek a kínai feldolgozóiparba kizárólag vegyesvállalati formában tevékenykedhetnek. Brüsszel reményei szerint ez elősegítheti a technológiai transzferek és a szellemi tulajdon hatékonyabb védelmét Kínával szemben. A felek gazdasági és jogi viszonyában ez utóbbi kettő évtizedek óta sarkalatos kérdésnek számít.

A befektetési megállapodás szükségességét támasztja alá az a tény, hogy hiába Kína az EU második legnagyobb kereskedelmi partnere, a tagállamok cégei nemzetközi befektetéseik értékének alig néhány százalékával jelentek meg eddig a világ legnépesebb országában.

A nemrégiben született megállapodással kapcsolatban az eltelt idő rövidsége ellenére többfajta vélemény megfogalmazódott. A támogatók azzal érvelnek, hogy az EU jár jobban, amelynek piaca eddig is sokkal nyitottabb volt a külföldi befektetők előtt, mint a kínai. A frissen tető alá hozott megállapodás ezért az európai cégeket segíti jobb helyzetbe.

A kétkedők ugyanakkor azzal érvelnek, hogy a kínai piacra való bejutást nagyban nehezíteni fogja, hogy a hazai cégeknek adott állami támogatásokat ugyan nyilvánosságra kell hozni, de ennek kapcsán semmilyen szankciót nem tartalmaz a december végén elfogadott megállapodás. Könnyű belátni, hogy mindez milyen piactorzító hatásokkal járhat. Az elemzők ennek kapcsán megjegyezték: mivel Peking gazdaságpolitikájának szerves része az állami támogatások odaítélése, ezért a tárgyalásokon esély sem mutatkozott arra, hogy ennek tilalmába vagy szankcionálásába Kína belemenjen.

A megállapodással hármas célt szeretne követni az EU: a korábbinál sokkal jobb hozzáférést biztosítani magának a gigantikus méretű ottani belső piachoz, és ezzel egyidejűleg komolyabb beruházásvédelmet kiharcolni. A harmadik cél az előbbi kettőből következik. Kivenni a részüket a világ jelenlegi második legnagyobb gazdaságának növekedéséből.

Szerző: Szalai Anikó

További híreink

A védelmi fellebbezés tanácsülésen történő elbírálása a Be. szabályainak betartása mellett is eredményezhet tisztességtelen eljárást

A Kúria a további ügyfél bevonásának elmaradását mint semmisségi okot értelmezte ítéletében

A Kúria első, előzetes döntéshozatali indítvány alapján hozott büntető szakági jogegységi határozata a falfirka büntetőjogi minősítésével foglalkozik

Magas állami kitüntetésben részesült dr. Bánáti János

Ítélet a MÁV Start ügyben – az Európai Bíróság ítélete a napi és heti pihenőidő kapcsolatáról – Podcast

HARMATHY ATTILA EMLÉKKONFERENCIA

A Kúria megállapította, hogy a hatóságnak nincs lehetősége az ügyintézési határidő meghosszabbítására

A Kúria év végi határozatában az anyagi jogerő tárgyi terjedelmét vizsgálta a követelésrész érvényesítése során

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

Előző bejegyzés « AZ EJEB ítélete a J. A. kontra Svájc ügyben
Következő bejegyzés Az EJEB ítélete az Usmanov kontra Oroszország ügyben »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet