• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

Bulgária küzdelme a bírósághoz fordulás jogával – ki védheti meg hatékonyan a bankok működési engedélyét?

2022-10-12

6. cikk access to court bank működési engedély EJEB Jogalkalmazás Korporativna Targovska Banka KTB Külföld tisztességes tárgyalás

Az Emberi Jogok Európai Bírósága újfent kijelentette, hogy az Egyezmény 6. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes tárgyaláshoz való jog részét képező, a bírósághoz való hozzáférést sérti, ha egy tagállamban működési engedéllyel rendelkező bank engedélyének visszavonását a bank ügyvezetése és tulajdonosai nem, csak az engedélyt visszavonó hatóság (központi bank) által kinevezett és tőle függő ideiglenes ügyvivők tudják eredményesen bíróság előtt megtámadni. Az EJEB, a Capital Bank AD és az International Bank for Commerce and Development AD ügyek után, immár harmadjára marasztalta el Bulgáriát ebben a kérdésben, ezért ítéletében iránymutatást is adott arra vonatkozóan, hogy miképp tudja implementálni az Egyezménykonform szabályozást a bolgár jogalkotó.

Az EJEB a Korporativna Targovska Banka AD kontra Bulgária ügyben arról foglalt állást, hogy sérti-e az Egyezmény 6. cikk (1) bekezdés részét képező bírósághoz fordulás jogát az a helyzet, hogy egy bolgár bejegyzett bank, a KTB csak a bankot felügyelő hatóság, a Bolgár Központi Bank által kinevezett ideiglenes ügyvivők útján tudja megtámadni a működési engedélyét visszavonó határozatot. Ebben a körben a Kérelmező (KTB) és az Ítélet kiemeli, hogy a központi bank által kinevezett, perindításra jogosult törvényes képviselők nem tekinthetőek függetlennek, mivel ad1) őket a központi bank nevezte ki ad2) bérüket a központi bank folyósítja és ad3) bármikor leválthatóak a központi bank által. Ehhez kapcsolódóan érdekellentétet állít a Kérelmező, mivel a működési engedély visszavonását egyrészről maga a központi bank valósította meg, másrészről pedig ezt a határozatot éppen a kinevezett ideiglenes ügyvivők által elkészített jelentésre alapozta. A Bíróság egyetértett a Kérelmező ezen megállapításával.

[I] Az ügy tényállása

Az ügy tényállása szerint 2014. június 20. napján a KTB, fizetésképtelensége okán, csődvédelmet kért a mikroprudenciális felügyeletet ellátó központi banktól, amelynek keretében a központi bank ugyanazon a napon ideiglenes ügyvivőket rendelt ki. Egyúttal megfosztotta a korábbi ügyvezetést a döntési jogköreitől, valamint a 10%-nál nagyobb részesedéssel rendelkező részvényeseket a szavazati joguk gyakorlásától. Az ideiglenes ügyvivők elkészített jelentései, valamint az általa megbízott könyvvizsgálók auditjai alapján a központi bank az ügyvivők mandátumát meghosszabbította, majd inszolvencia okán a KTB működési engedélyének visszavonásáról határozott, egyúttal a polgári bírósághoz fordult a KTB felszámolási eljárásának megindítása iránt.

A KTB nevében mind a korábbi ügyvezetés, mind pedig a két legfőbb részvényes peres eljárást indított a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság előtt, amely a bolgár hitelintézeti törvény alapján banki működési engedély visszavonásának tárgyában született határozatok felülvizsgálatára hatáskörrel rendelkezik. A korábbi ügyvezetők, illetve a részvényesek emellett saját nevükben is közigazgatási pert kezdeményeztek, állítva, hogy a központi bank döntése közvetlenül érinti személyes jogaikat. A közvetlen személyes érintettséget állítva betétesek, ügyfelek és kötvénytulajdonosok is megtámadták a központi bank döntését.

A Közigazgatási Bíróság ítéletében megállapította, hogy a sem a részvényesek, sem pedig a korábbi ügyvezetés nem rendelkezett képviseleti joggal a KTB vonatkozásában, illetve, hogy a személyes érintettségük csak közvetett, így pedig aktív perbeli legitimáció hiányában nem támadhatják eredménnyel a működési engedélyt visszavonó határozatot. A Közigazgatási Bíróság kiemelte, hogy a KTB maga kérte a csődvédelmet, illetve az ideiglenes ügyvivőket kirendelő határozatot nem támadták meg. Ezáltal a részvényesek elestek a kereshetőségi joguktól, azt a kirendelő döntés ellen kellett volna gyakorolniuk. A Közigazgatási Bíróság egyúttal megjegyezte, hogy a bank felszámolása iránt indított polgári eljárásban érvényesíthetik a részvényesek és a korábbi ügyvezetők az igényeiket.

A Szófiai Városi Bíróság az előtte zajló polgári eljárásban megítélése szerint nem rendelkezett hatáskörrel arra vonatkozóan, hogy a bank működési engedélyének visszavonásáról szóló döntést érdemben felülvizsgálja, annak ellenére, hogy a Kérelmező érdekeltként részt vehetett az eljárásban. A bíróság döntését később a Legfelsőbb Bíróság jogerősen is helybenhagyta.

Kérelmező, élve a bolgár jog adta lehetőséggel, közigazgatási jogorvoslati eljárást indított az ügygondnokot kirendelő határozat semmisségének megállapítása iránt, azonban a bíróság ebben az esetben is megállapította a kereshetőségi jog hiányát.

[II] Az Emberi Jogok Európai Bíróságának eljárása

Az EJEB előtt zajló eljárást a KTB korábbi ügyvezetői kezdeményezték a Bank nevében. A Bíróság ítéletében megvizsgálta Kérelmező pozícióját és úgy rendelkezett, hogy bár kérelmet benyújtók a bolgár jog szerint nem jogosultak a KTB törvényes képviseletére, az eljárás tárgya indokolja, hogy a Bíróság a kérelmet befogadja és azt érdemben elbírálja, így pedig a KTB nevében történő kérelem benyújtását kivételesen a korábbi ügyvezetéstől elfogadta.

A Bíróság mindenekelőtt megjegyzi, hogy a Capital Bank AD ügyben kifejtettek szerint egy bank működési engedélyének visszavonása esetében biztosítani kell, hogy a döntést bíróságon hatékony jogorvoslat keretében meg lehessen támadni, azaz a bíróságnak rendelkeznie kell a tény- és jogkérdések teljeskörű felülvizsgálatra kiterjedő hatáskörrel. A bolgár jog alapján a hatósági döntés megtámadásának lehetősége adott, így jelen ügyben a kérdés az volt, hogy ez a jogosultság megfelelő fokban biztosított volt-e, azaz, hogy a bírósághoz való hozzáférés az érintettek számára egyértelmű és hatékony lehetőséget biztosít az egyezményes jogukat sértő állami aktus vitatására.

Az EJEB kiemeli, hogy a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság előtti eljárásban a bíróság implicite elutasította a korábbi ügyvezetés visszamaradó képviseleti jogát a működési engedélyt visszavonó határozat megtámadására vonatkozóan. Az EJEB interpretálásában a Közigazgatási Bíróság ezt az ideiglenes ügyvivők kinevezésének semmissége iránti eljárásban kifejezetten ki is jelentette. A Bíróság kiemeli, hogy ezenkívül a bírósághoz fordulás joga azt jelenti, hogy az a személy, akinek egyezményes jogai és kötelezettségei forognak kockán, közvetlenül és függetlenül indíthat eljárást a bíróságok előtt. Ez pedig a jelen helyzetben nem valósult meg, mivel az ideiglenes ügyvivők a központi bankkal függő helyzetben álltak, így érdekellentét állt fent, másrészről pedig a korábbi ügyvezetésnek kereshetőségi jog hiányában nem volt lehetősége a központi bank döntésének érdemi vitatására. Az EJEB megfogalmazásában tehát a KTB olyan helyzetbe került, amelyben egyszerre senkinek nem volt jogosultsága és állt érdekében az engedély visszavonásának bírósági felülvizsgálatát kérni, így a vonatkozó jogszabályok és az a mód, ahogyan azt a bolgár bíróságok alkalmazták, nem nyújtott a KTB-nek, a megfelelő képviselete révén egyértelmű és gyakorlati lehetőséget arra, hogy engedélye visszavonásának hatékony bírósági felülvizsgálatát kérje és megszerezze. A Kérelmezővel egyetértve a Bíróság kimondta, hogy a csődvédelem KTB általi kérése és a bank működésének megszüntetéséhez történő hozzájárulás két különböző cselekedet.

Az EJEB hasonló érveléssel a polgári bíróság előtt zajló felszámolási eljárást sem tekintette kielégítőnek az Egyezmény 6. cikk (1) bekezdése szempontjából, mivel a KTB-t ebben az eljárásban képviselő felszámolók, bár kisebb mértékben, de ugyanúgy függtek a központi banktól, amely miatt a KTB ebben az eljárásban sem rendelkezhetett megfelelő képviselettel. Az, hogy a részvényeseknek, harmadik félként a polgári bíróság engedélyezte az eljárásban történő részvételt még nem egyenértékű azzal, hogy a KTB maga, teljesértékű félként részt vegyen a felszámolási eljárásban.

Az EJEB egyúttal az 1. Kiegészítő Jegyzőkönyv 1. cikkében foglalt tulajdonhoz való jog sérelmét is megállapította, egyúttal pedig az Egyezmény 13. cikkének önálló megsértését nem látta helytállónak.

[III] Az ügy jelentősége

Jelen döntés rámutat arra, hogy a hasonló jellegű közigazgatási jogviták esetén a bírói út megnyitása elengedhetetlen az Egyezménykonform jogi környezet létrehozásához. Másrészről azonban pusztán a döntés megtámadhatóságának biztosítása nem jelenti szükségszerűen azt, hogy hatékony bírói út áll az érintettek rendelkezésére. A jogrendszernek effektíve biztosítania kell minden esetben azt, hogy a valóban jogsérelmet szenvedett felek érdemben vitathassák a hatóság döntéseit. A tagállamoknak tehát gondoskodniuk kell arról, hogy per alanyainak helyzetét, az aktív perbeli legitimációt is megnyugtatóan rendezzék, hiszen enélkül a bírói felülvizsgálat formális maradhat. Nem véletlen, hogy az utóbbi időben ezen a téren is egyfajta generálklauzális szabályozás irányába történő elfordulás figyelhető meg; általában a közvetlen érintettségen alapul a kereshetőségi jog. Ennek az értelmezésére azonban a bírósági szervezetrendszernek is fel kell készülnie. Az absztrakt szabályozás hátránya lehet a megszorító bírói gyakorlat kialakulásának lehetősége, amelyet adott esetben szükséges jogalkotói lépésekkel is korrigálni, például az egyes speciális eljárási, ágazati szabályokban nevesített felperesi pozíciók létrehozásával.

A bevezetőben is említettek miatt Bulgária láthatóan nem tudja megfelelően kezelni a központi bank szóban forgó felügyeleti hatósági jogkörét, így pedig rendszeres Egyezménysértésre kerül sor. Mindenképpen érdemes lenne tehát ez ellen, akár jogalkotással, akár a bírói gyakorlat megváltoztatásával, vagy a perjogi tudás fejlesztésével tenni.

További híreink

A védelmi fellebbezés tanácsülésen történő elbírálása a Be. szabályainak betartása mellett is eredményezhet tisztességtelen eljárást

A Kúria a további ügyfél bevonásának elmaradását mint semmisségi okot értelmezte ítéletében

A Kúria első, előzetes döntéshozatali indítvány alapján hozott büntető szakági jogegységi határozata a falfirka büntetőjogi minősítésével foglalkozik

Magas állami kitüntetésben részesült dr. Bánáti János

Ítélet a MÁV Start ügyben – az Európai Bíróság ítélete a napi és heti pihenőidő kapcsolatáról – Podcast

HARMATHY ATTILA EMLÉKKONFERENCIA

A Kúria megállapította, hogy a hatóságnak nincs lehetősége az ügyintézési határidő meghosszabbítására

A Kúria év végi határozatában az anyagi jogerő tárgyi terjedelmét vizsgálta a követelésrész érvényesítése során

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

Előző bejegyzés « Családjogi aktualitások – 2022
Következő bejegyzés Podcast sorozatunk harmadik évadának első adásával jelentkezünk! »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet