• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

Élénk szakmai vita bontakozott ki Németországban a helyettesítő szabadságvesztést érintő reformtervezet kapcsán

A Szövetségi Igazságügyi Minisztérium törvénytervezetéhez nagyszámú szakmai szervezet és egyetemi professzor nyújtotta be állásfoglalását.

2022-09-21

büntetés-végrehajtás büntetéskiszabási elvek büntetőjogi szankciók Jogalkalmazás jogalkotási folyamat Külföld Németország pénzbüntetés rövid tartamú szabadságvesztés

A Német Szövetségi Igazságügyi Minisztérium (Bundesministerium der Justiz; továbbiakban: BMJ) 2022. július 19-én publikálta a büntetőjogi szankciórendszer egyes szabályainak módosítására vonatkozó reformtervezetét, amelyhez két hónap alatt 49 állásfoglalás érkezett szakmai és társadalmi szervezetektől, valamint egyetemi tanároktól. Cikkünkben az egyik tervezett reformintézkedést mutatjuk be és az ahhoz érkezett szakmai állásfoglásokból válogatunk.

A magyar Btk.-hoz hasonlóan a német Btk. (továbbiakban: StGB) is ismeri a pénzbüntetést helyettesítő szabadságvesztést, amikor is a pénzbüntetést meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Szintén a hatályos magyar szabályokkal azonosan, átváltoztatás esetén egy napi tétel pénzbüntetés egy napi tétel szabadságvesztésnek felel meg. A BMJ által készített törvénytervezet az átváltoztatási kulcs módosítását irányozza elő, eszerint két napi tétel pénzbüntetést kellene egy napi tétel szabadságvesztésre változtatni. A tervezet kifejezetten azt célozza, hogy a helyettesítő szabadságvesztések tartama a felére csökkenjen, hiszen annak végrehajtása semmiben nem tud hozzájárulni az elítélt reszocializációjához. A tervezet az új átváltoztatási kulcsot arányosabbnak és az eredetileg kiszabott pénzbüntetés hátránytartalmához jobban igazodónak tartja, mivel egy napi szabadságvesztés komolyabb hátránnyal jár az elítéltre nézve, mint egy napi jövedelemcsökkenés. Mindemellett a végrehajtási szabályok olyan módosítására is sor kerülne, amely hatékonyabban támogathatja az elítéltet a helyettesítő szabadságvesztés elkerülésében.

A probléma gyökerére a német szakirodalom is felhívta a figyelmet. Amíg Németországban a felnőtt elkövetőkre kiszabott büntetések közül a pénzbüntetés elsöprő dominanciával rendelkezik (évtizedek óta az összes elítélés 80-85% között mozog), addig európai összehasonlításban itt a legmagasabb a helyettesítő szabadságvesztés töltők populációja is. 2015-ben – konkrét napokra vetített, ún. „szúrónapos” mérések alapján – a börtönnépesség 7%-a helyettesítő szabadságvesztést töltött, ami rendkívül magas arányszám, ha arra gondolunk, hogy a börtönnépességnek ezt a részét eredetileg nem szabadságvesztésre ítélték, tehát a bíróság meggyőződése szerint ezeknek az elítélteknek nem börtönben lenne a helyük. Átlagosan évente körülbelül 50.000 elítélten hatják végre a helyettesítő szabadságvesztést. Érdemes megjegyezni, hogy a második helyen álló Svájc és Hollandia esetén az arányszám csak 4,5%, míg 2015-ben 8 Európa Tanácsi tagállamban – köztük Magyarországon is – gyakorlatilag nem volt mérhető ez a fogvatartotti szám. A szakirodalmi összehasonlítás arra is felhívja a figyelmet, hogy 7 tagállamban (Andorra, Bulgária, Olaszország, Litvánia, Románia és Szlovákia) a büntetőjogi szankciórendszer nem is ismeri a helyettesítő szabadságvesztés intézményét [Dünkel: Abschaffung oder Reform der Einsatzfreiheitsstrafe? Neue Kriminalpolitik 2022/3, 253-255].

A tervezett módosításra reagáló szakmai állásfoglalások üdvözlik, hogy a német igazságügyi kormányzat felismerte a helyettesítő szabadságvesztések körében mutatkozó diszfunkciót. A módosítást ugyanakkor a legtöbb véleményező nem tartja elegendőnek. A védőügyvédi egyesületek (Strafverteidigervereinigungen) a helyettesítő szabadságvesztés teljes abolícióját szorgalmazzák, hangsúlyozva, hogy a jogintézmény eleve szembe megy a pénzbüntetésnek azzal az alapvető céljával, hogy a rövid tartamú szabadságvesztéseket visszaszorítsa. A helyettesítés kifejezetten a szegény társadalmi rétegeket sújtja és a pénzügyi tehetetlenséget bünteti, magának a szabadságelvonásnak a kiszabását pedig egy végrehajtási döntéssé fokozza le.

Az abolíció mellett nem csak védőügyvédek, de egy 20 büntetőjogászt és kriminológust számláló professzori kör is felszólal, véleményükben kiemelve, hogy a jelenlegi – és a módosított – szabályozás nem szentel megfelelő figyelmet a tényleges fizetésképtelenség és a fizetési hajlandóság hiányának megkülönböztetésére. Azt is hangsúlyozzák, hogy a fizetésképtelenség olyan társadalmi probléma, amelyet nem lehet a büntetőjog eszközeivel megoldani. A védőügyvédi szervezetek mellett a Szövetségi Ügyvédi Kamara (Bundesrechtsanwaltskammer) is a helyettesítő szabadságvesztések hátrányos vonásait emeli ki, amelyek az elítélten kívül az igazságügyi szervezetre, a büntetés-végrehajtási szervezetre és a költségvetésre is nehezednek.

A bírák mellett ügyészeket is tömörítő Új Bírói Egyesület (Neue Richtervereinigung) állásfoglalását azzal kezdi, hogy Franz von Liszt óta ismerjük a rövid tartamú szabadságvesztés kriminogén hatásait, ami miatt 6 hónapnál rövidebb szabadságvesztést csak egészen különleges esetben szabad kiszabni. A helyettesítő szabadságvesztések végrehajtását a bírói és ügyészi egyesület is kifejezetten a reszocializációra károsnak minősíti és a lehető legszélesebb körben elkerülendőnek tartja. Felhívják a figyelmet, hogy az átváltoztatási kulcs tervezett, 2:1-re változtatásával csökken ugyan a helyettesítő szabadságvesztés tartama, de ezzel csak tovább erősödik az az ellentmondás, hogy minél rövidebb a szabadságvesztés tartama, annál kevésbé érhetők el a végrehajtási célok. A bírói és ügyészi egyesület állásfoglalása azért is különösen érdekes, mert a minisztérium tervezetet megalapozó mérési módszertanokban több hibát is kimutat. Ahogy arra is ráirányítják figyelmet, hogy az StGB-nek több különös részi rendelkezésével, és azok bírói gyakorlatban megjelenő alkalmazásával is összefügg a probléma, a tervezet pedig ennek nem tulajdonít jelentőséget (hasonló, átfogó kriminológiai és büntetőjogi, büntetéskiszabási összefüggésekre hívja fel a figyelmet Dünkel is, fent idézett munkájában).

A magyar szakirodalomban alapmunkának számítanak Nagy Ferenc témába vágó írásai, amelyekben szintén arra hívja fel a figyelmet, hogy a rövid tartamú szabadságvesztés, különösen az extrém rövid tartamú szabadságvesztés számos káros vonást mutat, generál- és speciálpreventív hatása pedig elenyésző [A szabadságvesztés és szurrogátumai a német és a külföldi jogban. Jogtudományi Közlöny 1987/4. 207-209.; A rövid tartamú szabadságvesztés és szurrogátumai. Magyar Jog 1991/10. 588-593.]. Ő ugyanakkor nem a teljes abolíció mellett szállt síkra, hanem a rövid tartamú és a helyettesítő szabadságvesztések észszerű visszaszorítása mellett a büntetés-végrehajtási körülmények átalakítását javasolta, amelyekkel jelentősen enyhíthetők a negatív hatások (pl. külön intézet, ún. félszabad végrehajtás vagy szabadidő alatt töltendő büntetés).

A Németországban zajló intenzív szakmai vita rámutat arra az alaptézisre, hogy a racionális büntetőpolitikának nagyban kell(ene) támaszkodnia a kriminológiai kutatásokra. Ha pedig a szankciórendszerről van szó, akkor elengedhetetlen a szankciókutatás, a tág értelemben vett igazságszolgáltatási kriminológia és a szűkebb büntetés-végrehajtási kriminológia eredményeinek adaptálása. E területeken nem csak a hazai (egy adott államban folyó kutatások), de a nemzetközi felismerések is széles körben hasznosíthatók. A magyar büntetőjogalkotás és a jogászi közélet számára is üdítő fejlemény lenne, ha a Btk. és a Be. módosításai előtt is a nyilvánosság előtti szakmai egyeztetésre, a vélemények publikálására kerülhetne sor, a német jogalkotási folyamathoz hasonlóan.

A BMJ tervezete és a csatlakozó szakmai állásfoglalások itt érhetők el:

https://www.bmj.de/SharedDocs/Gesetzgebungsverfahren/DE/Sanktionsrecht.html

Szerző: Szomora Zsolt

További híreink

Az Alkotmánybíróság határozata alapján módosult a kuruzslás Btk.-beli tényállása

Bállal zárta a jogásznapot a Magyar Jogász Egylet Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezete

A Kúria szerint a kisajátított ingatlanon földhasználati joggal rendelkező és kártalanításban részesülő személyt a bíróságnak értesítenie kell az érdekeltként való perbelépés lehetőségéről

A Kúria a hatósági eljárást megindító kérelem visszautasításának szabályait értelmezte ítéletében

Kártérítési igény környezetvédelmi normák megsértéséért? – válogatás az Európai Bíróság 2022 év végi ítéleteiből – Podcast

A kiadatás jogintézményénél különbség tehető a saját állampolgár és a más tagállamból jövő uniós polgár között

Módosultak a tényálláshoz kötöttség szabályai a harmadfokú büntetőeljárásban

Rövid időtartamú ingatlanbérlet Olaszországban: az Airbnb-nek is forrásadót kell fizetnie

2023. január 1-től módosultak a pótmagánvádas és a magánvádas eljárás szabályai

Előző bejegyzés « A zálogjog dologi hatálya a végrehajtás során
Következő bejegyzés In memoriam Tóth Károly – emlékkonferencia a KRE ÁJTK-n »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet