Éppen az elhíresült Continental Can ítélet 50. évfordulóján erősítette meg a Bíróság az abban meghozott versenyjogi tételét. Ebben az ügyben azt mondta ki a Bíróság akkor, hogy a Szerződésnek az erőfölényes visszaélésre vonatkozó tilalmi rendelkezései alkalmazhatók a vállalkozások felvásárlása esetén is. Most, a Tower ügyben francia kezdeményezésre meghozott döntése a Bíróságnak azt járta körbe, hogy egy uniós vagy nemzeti jogi értékhatárt el nem érő vállalatfelváráslást követően vizsgálhatja-e nemzeti versenyhatóság azt, hogy esetleg erőfölényes visszaélés történt.
Szintén Franciaországot érinti a másik versenyjogi ügy, az Intermarché ítélet, amelyben egy bizottsági versenyjogi határozattal szembeni keresetet, majd a Törvényszék ítéletét követően fellebbezést nyújtottak be az érintett francia vállalatok. A felperesek vitatták, hogy a Bizottság figyelembe vehetett-e olyan, az érintett vállalkozások kereskedelmi partnereinél tett meghallgatásokat, amelyeket nem rögzítettek. A Bíróságnak az ilyen rögzítési kötelezettségről kellett tehát állást foglalnia.
Végül pedig azt vizsgáljuk, hogy érvényesíthet-e kártérítési igényt egy gépjármű vásárlója közvetlenül a gyártóval szemben az uniós jog alapján amennyiben olyan berendezéssel volt az autó felszerelve, aminek használata tiltott az EU-ban, és amennyiben igen, le lehet-e vonni a kártérítés összegéből az autó használatának megfelelő értéket, egyáltalán van-e erre uniós szabály.
Érintett ügyek:
- C-100/21 – Mercedes-Benz (dízelmotor kártérítés)
- C-449/21 – Towercast (piaci erőfölénnyel visszaélés és összefonódás vizsgálata)
- C-682/20 Les Mousquetaires v Bizottság
A Magyar Jogász Egylet podcastja hallgatható a weboldalon és a Spotify-on is.
Járhat-e kártérítés a magánszemélynek, ha a gyártó az uniós jog szerint tiltott hatástalanító berendezéssel látta el a gépjárművet?