2020. december 9-én igazságügyi reformcsomagot fogadott el a szlovák parlament, amely érintette az Alkotmánybíróságot, a bírák jogállását, az Országos Bírói Tanács összetételét és hatáskörét, valamint az új, pozsonyi székhelyű Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság felállítását.
A legmélyebben a szlovák Alkotmánybíróságot érintő módosítások többek között megszüntetik az AB hatáskörét az alkotmánymódosítás alkotmánnyal való összhangjának vizsgálatára, változik az alkotmánybírák megválasztásához szükséges parlamenti többség, valamint a megbízatás időtartama, illetve a bírák vagyoni helyzetét érintő átvilágítási szabályozás is bevezetésre kerül. Az alkotmánybírók kiválasztását illetően bővül az államfő hatásköre, aki patthelyzet esetén, ha a parlament nem választ meg kellő számú jelöltet, saját belátása szerint nevezheti majd ki az alkotmánybírókat.
Ugyancsak megváltozna az Országos Bírói Tanács szerkezete. Az alkotmányban rögzítenék, hogy a testületnek tagjai lehetnek olyan személyek is, akiknek nincs bírói kinevezése.
A törvény megszüntetné az általános törvényszékek bíróinak a döntéseire vonatkozó mentelmi jogot, az ún. döntési immunitást. A tárca bevezetné, hogy a bírók esetében mindig nyitott legyen a büntetőjogi felelősségre vonhatóság lehetősége, ne csak akkor, ha bűncselekményt követnek el. A reform keretében bevezetik a „jog elferdítése” nevű büntetőjogi kategóriát, ami lényegében akkor állna fenn, ha a bíró nyilvánvalóan önkényes döntést hoz. Az ilyen esetek büntethetőségével az összes ítéletre vonatkozóan megszűnne a mentelmi jog.
A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság jogállása a Legfelsőbb Bíróságéhoz hasonló, közigazgatási ügyekben határozna, illetve a bírák, ügyészek és bizonyos más jogászi hivatásokat betöltő személyek fegyelmi vétségeivel kapcsolatban is dönthetne. Ugyancsak ez a bíróság vizsgálná első körben a választási panaszokat is, amelyekről jelenleg az AB-nek kell határoznia. A módosítással tehermentesítenék az AB-t, de egyben kétlépcsőssé válna az ilyen panaszok bírósági eljárása, hiszen a közigazgatási törvényszék döntése után még mindig az AB-hez is lehetne fordulni.
A reformmal kapcsolatosan Mészáros Lajos korábbi alkotmánybíró számos aggályt vetett fel.
A módosítás hátterében az a tavalyi vita áll, amelynek nyitányaként 2019 januárjában a szlovák alkotmánybíróság az alkotmány tényleges magvával (material core) való összeütközés miatt megsemmisített egy igazságszolgáltatással (bírák szakmai „átvilágításával” – judicial vetting) összefüggő alkotmánymódosítást.
Szerzők: Sulyok Márton – Trócsányi László
Franciaország: továbbra sem egyértelmű az izraeli termékek elleni bojkottal kapcsolatos kormányzati álláspont