Az Emberi Jogok Európai Egyezményének 16. jegyzőkönyve teszi lehetővé, hogy az azt ratifikáló tagállamok legfelső bíróságai tanácsadó véleményt kérjenek olyan ügyekben, ahol az emberi jogok európai egyezményét kell értelmezniük. A 2000-es évek elejétől az európai emberi jogi rezsimre vonatkozó közbeszéd tárgya volt, hogy üdvözítő lenne egy ilyen lehetőség. 2013-ban született meg a 16. jegyzőkönyv, alapvetően Franciaország kezdeményezésére. A hatályba lépés feltételéül a legalább tíz tagállam általi ratifikációt tették, ami 2018 nyarán történt meg.
Jelenleg az Európa Tanács 47 tagállamából 16-ban van lehetősége a legmagasabb szintű bírói fórumoknak ilyen tanácsadó vélemény kérésére, Magyarország nincs közöttük.
A hatodik ilyen kérelem nemrégiben érkezett be a bírósághoz: a francia államtanács (Conseil d’État) kérelme a tulajdonhoz való jog és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának összefüggéseire irányul. A legelsőt a francia Cour de Cassation nyújtotta be, amelyet követően két kérelem érkezett Örményországból, egy Litvániából és egy Szlovákiából.
A tanácsadó véleményre irányuló kérelem elfogadhatóságát egy 5 bíróból álló tanács állapítja meg, eddig egyet, a szlovák kérelmet nyilvánították elfogadhatatlannak. Ezt követően a tanácsadó véleményt a nagykamara adja, amelynek mindig tagja a kérelmező nemzet bírája. Az eljárás egy fokozatú és nem ítélet, hanem nem kötelező vélemény születik.
A három lezárult véleményezési eljárás alapján elmondható, hogy az eljárás viszonylag gyors, az elfogadhatóság pár héten belül kiderül, és a vélemény is néhány hónap alatt megszületik (összesen körülbelül fél évet vesz igénybe). A bíróság fontosnak tartja, hogy csak olyan ügyben adjon tanácsadó véleményt, a 16. jegyzőkönyv rendelkezéseinek megfelelően, amely a kérelmező bíróság előtt folyamatban lévő ügy, és amelynek az eldöntéséhez valóban szükséges az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt valamely jog értelmezése. Így a szlovák kérelem kapcsán úgy látta, hogy nincs szükség a véleményére az ügy eldöntéséhez, az egyértelműen megoldható a szlovák bírói gyakorlat és az EJEB hasonló ügyekben hozott ítéletei alapján.
A bíróság hangsúlyozta a szlovák kérelem elutasítása során, hogy a 16. jegyzőkönyv elfogadásának fő célja az volt, hogy növelje a bíróság és a tagállami felső bíróságok közötti interakciót, annak érdekében, hogy az egyezmény végrehajtása erősödjön. Az EJEB a tanácsadó véleményben egy elvi kérdésben mond véleményt, de nem magát az alapul fekvő ügyet dönti el.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti tanácsadó vélemény mutat hasonlóságot az Európai Unió Bíróságához intézhető előzetes döntéshozatallal, bár jelentős különbség található a határozatok jogi kötőerejében, és abban is, hogy mely fórumok fordulhatnak hozzá. Ahogy az uniós eljárásban, itt is fontos szempont a szubszidiaritás érvényesítése, így a tanácsadó véleményezési eljárás bevezetése mögötti egyik remény az volt, hogy így kevesebb ügy kerül majd a strasbourgi fórum elé. Megjegyzendő, hogy az alapeljárásban érintett személyek fordulhatnak egyéni kérelemmel a bírósághoz akkor is, ha az ügyükben korábban az eljáró bíróság kért tanácsadó véleményt. Ebben az esetben viszont várhatóan elfogadhatatlannak minősülnek majd az egyéni kérelem azon részei, amelyről az EJEB már véleményt mondott, ha azt a nemzeti bíróság figyelembe vette a határozathozatal során.
Mindezek ellenére az eljárás és a jegyzőkönyv ratifikálása nem különösebben népszerű, különösen az EU tagállamai között, mivel alkalmazási nehézségek merülhetnek fel. Itt olyan esetekre kell gondolni, amikor egy nemzeti bíróság az előtte fekvő ügyben kikérheti az EUB előzetes döntését és az EJEB tanácsadó véleményét is. Szintén az ellenállás okaként említhető, hogy az alapvető emberi jogok értelmezését egy tagállamon belül elsősorban az alkotmánybíróságok „szeretik” végezni. Ezek a példák olyan hatásköri összeütközéseket villantanak fel, amelyek megoldása csak komplex nemzetközi szabályozással lenne lehetséges.
Forrás: European Court of Human Rights: Advisory opinions https://www.echr.coe.int/Pages/home.aspx?p=caselaw/advisoryopinions&c=
Szerző: Szalai Anikó
Törvényjavaslat kívánja jelentősen szigorítani a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények miatti büntetőjogi felelősséget