Ki jogosult – a cselekvőképességi szabályok megsértése miatti érvénytelenségre hivatkozással – az öröklési szerződés megtámadására?

Az örökhagyó és az akkor még kiskorú I. rendű alperes mint szerződéses örökös között közjegyzői okiratba foglalt öröklési szerződés jött létre, amelyet a II. rendű alperes a szerződéses örökös törvényes képviselőjeként és teljesítési segédként írt alá. Az öröklési szerződés alapján az örökhagyó minden ingóságát és az ingatlanát az I. rendű alperes örökölte, a II. rendű alperes holtig tartó haszonélvezeti jogával terhelten. Az I. rendű alperes a juttatás fejében az öröklési szerződésben vállalta, hogy saját költségén gondoskodik az örökhagyó gondozásáról, tartásáról, továbbá halála esetén illő eltemettetéséről, míg a II. rendű alperes vállalta, hogy a kiskorú szerződéses örökös helyett teljesítési segédként nyújtja a tartást, mindaddig, amíg arra a szerződéses örökös önállóan nem lesz képes. A II. rendű alperes az ebből fakadó megtérítési igényéről a jövőre nézve előre lemondott. A gyámhatóság a szerződésben tett jognyilatkozatokat határozatával jóváhagyta.

Az elsőfokú bíróság ítéletével az öröklési szerződés érvénytelenségét állapította meg, álláspontja szerint ugyanis az alperesek között fennálló érdekellentét miatt eseti gyám kirendelése kötelező lett volna. A másodfokon eljárt bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a keresetet teljes egészében elutasította. A másodfokú bíróság álláspontja alapján a Ptk. 2:17. §-a szerinti érvénytelenségi okra kizárólag a szerződéskötéskor kiskorú, a korlátozottan cselekvőképes I. rendű alperes érdekében lehetett volna hivatkozni, azonban a felperes keresetét nem a kiskorú érdekében terjesztette elő.

A Kúria a jogesettel összefüggésben megállapította, hogy a cselekvőképességi szabályok megsértése miatti érvénytelenségre öröklési szerződés esetében nemcsak a kiskorú érdekében lehet hivatkozni, hanem valamennyi megtámadásra jogosult élhet a megtámadás jogával. A Kúria határozatában megállapította azt is, hogy a kiskorú és az ügyben vele szemben álló fél közötti érdekellentét fennállásáról a gyámhatóság dönt. A gyámhatóság ezen döntése polgári perben nem vizsgálható felül.

A jogeset száma: BH 2023. 185. (Kúria Pfv.I.20.989/2022/4.)

Részletesebben lásd a Magyar Jog c. folyóirat 10. számában:  https://szakcikkadatbazis.hu/doc/9927060

Szerző: dr. Nagy Álmos Lukács

közjegyzőhelyettes

magánjogi szakreferens, Magyar Jogász Egylet