Ki nyújthat konzuli védelmet egy kettős állampolgárnak? – az EJEB végzése az Aarrass v. Belgium ügyben

Ali Aarrass, belga és marokkói kettős állampolgár indította az eljárást az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt, arra hivatkozva, hogy Belgium megsértette az emberi jogok európai egyezményének 3. cikkét, tehát a kínzás, embertelen és megalázó bánásmód tilalmát, amikor a kérelmező szerint nem nyújtott számára konzuli védelmet. Az ügy hátterében az áll, hogy Aarrasst Marokkó által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján fogták el Spanyolországban 2008-ban. A terrorista csoporthoz tartozással és terrorizmussal vádolt személyt 2010-ben a spanyol hatóságok kiadták Marokkónak, ahol tizenkét év börtönbüntetésre ítélték. Az elítélt ügyvédjei több alkalommal is panaszt tettek a marokkói hatóságoknál a fogvatartás borzasztó körülményei miatt (a matrac hiánya a zárkában, kevés élelem, egészségügyi ellátás hiánya, a családjával való kapcsolattartás hiánya). Az ügyvédek több alkalommal fordultak a belga Külügyminisztériumhoz is, hogy az gyakoroljon konzuli védelmet. Ezt azonban a belga hatóságok megtagadták a nemzetközi szokásjog azon szabályára hivatkozással, miszerint kettős állampolgár esetében a két állampolgárság szerinti államok egymással szemben nem élhetnek a konzuli védelemmel. Ezt a döntést megfellebbezte Ali Aarrass, és a belga bíróságok úgy döntöttek, hogy Belgium nyújthat számára konzuli védelmet, mivel alátámasztottnak látták az embertelen és megalázó bánásmódot a marokkói börtönben. A belga hatóságok több alkalommal is kérték a marokkói hatóságoktól, hogy konzuli védelmet nyújthassanak, amelyet azonban minden esetben elutasítottak a marokkóiak, arra hivatkozással, hogy az elítélt marokkói állampolgár. Aarrass 2020-ban szabadult és visszatért Belgiumba.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a belga hatóságok nem maradtak passzívak vagy közömbösek ebben az ügyben, megfelelően jártak el és a konzuli védelem meghiúsulása nem az ő hibájuk, hanem Marokkó szisztematikus elutasító magatartására vezethető vissza. Ezek alapján az EJEB a kérelmet nyilvánvalóan alaptalannak, a kérelmezési joggal visszaélőnek és így elfogadhatatlannak nyilvánította.

Forrás: Ali Aarrass c. Belgique, Req. no. 16371/18, Sept. 7, 2021, https://hudoc.echr.coe.int/eng#{%22languageisocode%22:[%22FRE%22],%22appno%22:[%2216371/18%22],%22documentcollectionid2%22:[%22ADMISSIBILITY%22],%22itemid%22:[%22001-212194%22]}

Szerző: Szalai Anikó