Korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk azzal a problémával, amelyet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban Nkt.) 2024. január 1-i hatállyal történő módosítása idézett elő.
A probléma lényege, hogy az Nkt. 2023. december 31. napjáig hatályban volt 66. § (2) bekezdése kimondta, hogy a pedagógus, valamint a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazott az óvodai nevelőmunka, az iskolai és kollégiumi nevelő- és oktatómunka, valamint a pedagógiai szakszolgálat ellátása során a gyermekekkel, tanulókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény szempontjából közfeladatot ellátó személy. A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény azonban az Nkt. 66. § (2) bekezdését 2024. január 1. napjával hatályon kívül helyezte, és egészen 2024. május 11-ig nem tartalmazott a Btk. közfeladatot ellátó személyi köréhez kapcsolható tevékenységmeghatározást.
Fenti cikkünkben ezt a szabályozási helyzetet – figyelemmel a pedagógusokat közfeladatot ellátó személyként meghatározó Btk. 459. § (1) bekezdés 13. pont i) alpontjára – részletesen elemeztük, és úgy foglaltunk állást, hogy 2024. január 1. és május 10. között a pedagógusok a büntetőjogi védelem szempontjából nem voltak közfeladatot ellátó személynek tekinthetők.
Egy frissen közzétett kúriai döntés (BH2025. 202.) ugyanezt az álláspontot foglalta el, kimondva, hogy 2024. január 1-jétől 2024. május 10. napjáig a nemzeti köznevelésről szóló törvény nem határozott meg olyan esetet, amikor a pedagógus, valamint a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazott a Btk. a közfeladatot ellátó személy elleni erőszakról szóló 311. §-ban meghatározott bűncselekmény tekintetében közfeladatot ellátó személynek minősülne, így ebben az időszakban a büntetőjogi védelem hiányzott.
Az ezen időpontok között a pedagógusok sérelmére elkövetett cselekményeket – az elkövető szándéktól és az eredménytől függően – csak a testi sértés releváns alakzataként (Btk. 164. §), vagy tettleges becsületsértésként [Btk. 227. § (2) bekezdés], esetleg kényszerítésként (Btk. 195. §) lehet minősíteni. A testi sértés mellett halmazatban a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (Btk. 311. §) megállapításának nincs helye. Ugyanezt a minősítési megoldást kell alkalmazni akkor, ha a pedagógus sérelmére a cselekményt ugyan 2024. január 1. előtt követték el, de a vádbeli cselekmény jogerős elbírálására 2024. január 1. és május 10. között került sor. Ebben az időszakban az enyhébb törvény visszaható hatálya érvényesül [Btk. 2. § (2) bekezdés 1. fordulat].
A kérdéssel kapcsolatos jogalkalmazási bizonytalanságot a kúriai precedenserejű végzése megszüntette. Az eljárás alapja az ügyészségnek a terhelt javára benyújtott felülvizsgálati indítványa volt.
Határozat száma: Kúria Bfv.1116/2024/6. (BH 2025. 202.)
Szerző: Szomora Zsolt
