A Magyar Jog folyóiratot a Magyar Jogász Egylet elődje, a Magyar Jogász Szövetség alapította 1954-ben. Az elmúlt közel hetven esztendőben a lap szerkezete és külső megjelenése több alkalommal is megváltozott, fő célja azonban mindig ugyanaz maradt: a jogalkotás és a jogalkalmazás kérdéseinek elméleti, tudományos, valamint gyakorlati megközelítésű bemutatása, megvitatása.
A Magyar Jogász Egylet fontosnak tartja, hogy az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottsága által „A”-kategóriás folyóiratként besorolt Magyar Jog a jövőben is előkelő helyet foglaljon el a hazai jogi folyóiratok között és olvasó tábora folyamatosan növekedjék. Erre tekintettel a Magyar Jogász Egylet vezetősége időről-időre áttekinti a lap szerkezetét és amennyiben szükségesnek tartja, úgy új rovatok megindításáról is dönt, ahogyan ez a közelmúltban is történt.
2023 szeptemberétől egy új állandó rovat jelenik meg az „Ítélkezési gyakorlat” címmel. Ez az új rovat a hazai és külföldi bírói gyakorlat rövid bemutatására törekszik. A rovat szerzői és szerkesztői figyelemmel kísérik az Alkotmánybíróság, a Kúria, az alsóbb szintű bíróságok, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság, az Európai Unió Bírósága, valamint az főbb uniós tagállamok bíróságainak joggyakorlatát, és a releváns döntésekről rövid ismertetőket nyújtanak az olvasók számára.
Az új rovat mellett a már korábban is létező „Tanulmányok„, valamint „Szemle” rovat a jövőben is megmarad. A „Szellemidézés” rovatban pedig ezt követően is olvashatóak lesznek régi, neves jogtudósokra való visszaemlékezések, tőlük származó levelek, beszámolók, írott emlékek.
A Magyar Jog megújult szeptemberi lapszáma elektronikus formában a szakcikk adatbázisban már elérhető:
https://szakcikkadatbazis.hu/Magyar_Jog/2023/9
A Magyar Jogász Egylet és az Orac Kiadó Kft. a Magyar Jog megújult 2023 szeptemberi számából a 2023. október 7-én megrendezésre kerülő III. Magyar Jogi Könyvszalon (https://jogikonyvszalon.hu/) valamennyi látogatója számára ingyenes tiszteletpéldányt biztosít.
A GDPR értelmében megtudhatom-e az adatkezelőtől, hogy ki, mikor és miért tekintett be a személyes adataimba?