• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Skip to primary sidebar
  • Skip to footer

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
    • 2024
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
    • 2024
  • Képzések

Miként érinti a közös végrendeletébe foglalt egyoldalú visszavonás tilalma a túlélő házastárs végrendelkezési szabadságát?

A Kúria határozatában rögzítette, hogy a házastársak közös végrendeletébe foglalt egyoldalú visszavonás tilalma a túlélő házastársa hagyatékát megöröklő házastársat is köti.

2023-12-08

Az örökhagyó és házastársa a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 7:23. §-a szerint előírt alaki formában közös végrendeletet tettek, amelyben valamennyi ingó és ingatlan vagyonukra egymást kölcsönösen általános örökösként, a felpereseket pedig helyettes örökösként jelölték meg. A házastársak a végrendeletben azt is kikötötték, hogy a közös végrendelet egyoldalúan nem vonható vissza.

Az örökhagyó utóbb kelt írásbeli magánvégrendeletében örököseként az I. rendű felperest, valamint az alpereseket jelölte meg, megelőző, „halál esetére tett ígéretét, nyilatkozatát, illetve intézkedését” pedig hatálytalannak nyilvánította.

Az örökhagyó hagyatékát a közjegyző ideiglenes hatállyal – mivel a felperesek annak érvényességét vitatták – az utóbb kelt végrendelet szerint adta át.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította. A bíróság álláspontja szerint a Ptk. 7:43. § (3) bekezdésébe foglalt egyoldalú visszavonási tilalom a végrendelkezők életében megtett nyilatkozatokra vonatkozik, a túlélő házastárs azonban nincs elzárva attól, hogy a közös végrendelettől eltérő tartalmú végintézkedést tegyen. Az örökhagyó utóbb tett végrendelete felülírta a közös végrendeletet, ezért a hagyatékot ez utóbbi végintézkedés szerint kell átadni.

A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az utóbb tett végrendelet érvénytelenségét állapította meg. A másodfokú bíróság indokolásában kifejtette, hogy a Ptk. 7:43. § (3) bekezdés szerinti rendelkezés a házastársakat nem csupán életükben köti: a túlélő házastárs sem élhet az egyoldalú visszavonás jogával. A házastárs az örökhagyó végintézkedésének ismeretében kifejezetten akként végrendelkezett az örökhagyó javára, hogy helyettes örökösként mindketten a felpereseket jelölik meg és a végrendeletét az örökhagyó egyoldalúan nem vonja vissza. A kifejtettek miatt az örökhagyó eltérő tartalmú végrendelete a házastárs végintézkedési szabadságát sérti.

A Kúria a másodfokú bíróság értelmezésével értett egyet.

A Kúria indoklásában megállapította, hogy amennyiben a házasfelek a közös vagyonról közösen végrendelkeztek és az egyoldalú visszavonás tilalmát is vállalták, az a hagyatéki vagyonná váló közös vagyon tekintetében a túlélő házastársat továbbra is köti, a házastársa halála esetén – mivel az együttes visszavonás már nem lehetséges, az egyoldalú visszavonást pedig kizárták – nem tehet a közös végrendelet hatályát megszüntető újabb végrendeletet.

A jogeset száma: BH 2023. 218. (Kúria Pfv.VII.20.985/2022/5.)

Részletesebben lásd a Magyar Jog c. folyóirat 11. számában: https://szakcikkadatbazis.hu/doc/1608510

Szerző: dr. Nagy Álmos Lukács

közjegyzőhelyettes

magánjogi szakreferens, Magyar Jogász Egylet

További híreink

A Kúria a közérthetőség adóigazgatási eljárásokra irányadó alapelvi követelményét vizsgálta végzésében

Szakirányú továbbképzések – Károli Gáspár Református Egyetem Állam és Jogtudományi Kar

A Kúria a tanúvallomás megtagadásának bűncselekmény elkövetésével összefüggő esetét vizsgálta a hatósági eljárások kontextusában

KODIFIKÁCIÓ ÉS HATÁLYOSULÁS – a Polgári Törvénykönyv a gyakorlatban KONFERENCIA (BUDAPEST)

Földforgalmi aktualitások és a gazdaságátadás lehetőségei címmel tartottak agrár-szakjogi konferenciát szerdán Kisújszálláson

Új kommunikációs eszköz a Bíróságon – Podcast

Védelem az önkényes kapcsolatfelvétellel szemben – kényszerintézkedés vagy sem?

Megjelent a Magyar Jog májusi száma

A Kúria a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelmének kérdéseit vizsgálta ítéletében

Previous Post: « Közjegyző vagy bíróság? Ki jogosult eljárni?
Next Post: Pragmatica Sanctio 300 – szimpózium »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat
  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Copyright © 2025 · Mai Law Pro on Genesis Framework · WordPress · Log in