A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete és a Magyar Jogász Egylet közösen szerveztek emlékülést Nagy Ferenc, a szegedi büntetőjogi iskola legendás professzora tiszteletére. Nagy Ferenc (1948-2020) idén lenne 75 éves. A konferencia tematikáját Nagy Ferenc munkássága határozta meg, az előadások három tematikus blokkra voltak bonthatók: a nullum crimen elv jelentősége; bűncselekménytani-dogmatikai kérdések; szankciótani és büntetés-végrehajtási kérdések.
A konferencia nyitányaként Karsai Krisztina, a SZTE ÁJTK Bűnügyi Tudományok Intézetének vezető egyetemi tanára olvasta fel Trócsányi Lászlónak, a Magyar Jogász Egylet elnökének köszöntő szavait, amelyben kiemelte, hogy a konferencia az elmúlt évek egyleti megemlékezéseinek sorába illeszkedik: Világhy Miklós, Eörsi Gyula, Sárközy Tamás és Király Tibor után 2023-ban Nagy Ferencre emlékezünk, aki tudományos és oktatói munkásságával beírta magát a magyar jogtudomány aranykönyvébe. Ezt követően Görög Márta, a szegedi jogi kar dékánja köszöntötte az emlékülés résztvetőit, beszédében Nagy Ferenc kun gyökereire emlékezett, személyiségét és szakmai habitusát méltatta.
Az első előadást Bartkó Róbert, a győri jogi kari habilitált egyetemi docense tartotta a nullum crimen elv és rendeleti büntetőjogalkotás témájából: 2021-ben a Kormány rendeleti úton szigorította az oltási igazolással való visszaélések miatti büntetőjogi felelősséget. A témakört az általa az Alkotmánybírósághoz benyújtott alkotmányjogi panaszon keresztül mutatta be, levezetve, hogy a jelenlegi alaptörvényi szabályok rendkívüli jogrendben sem adnak felhatalmazást arra, hogy a büntetőjogi felelősséget kormányrendeletben lehessen alapítani vagy szigorítani. Előadására Hollán Miklós, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem habilitált egyetemi docense csatlakozott, aki a nullum crimen sine lege certa elvének, azaz a pontos törvényi meghatározottság követelményének egészen egyedi, a magyar szakirodalomban eddig ismeretlen megközelítésmódját mutatta be, többek között a határozottság kérdését a büntetőtörvényi tényállások elemeinek nem csak elszigetelt, de egymásra hatásukban való vizsgálatával.
A büntetőjog-domatikai előadások sorát Molnár Erzsébet, a szegedi jogi kar adjunktusa nyitotta, aki a mulasztásos emberölés és a különös segítségnyújtásra kötelezett személy által elkövetett halálos kimenetelű segítségnyújtás elmulasztásának elhatárolási kérdéseit elemezte. Előadása – az alkotmányos témablokkhoz kapcsolódóan – rámutatott, hogy a nyitott törvényi tényállású bűncselekmények mulasztásos változatának szabályozásában alkotmányossági deficit mutatható ki. Szomora Zsolt, a szegedi jogi kar egyetemi tanára a gyermekpornográfia 2021. évi újraszabályozását elemezve mutatta ki, hogy a törvényi tényállás elvesztette korábbi, valódi jogi tárgyát, pusztán erkölcsvédelmi, de már nem gyermekvédelmi szabálynak tekinthető. Komoly diszfunkciót jelent, hogy e bűncselekménynél a felnőttekkel azonos (egyes években pedig magasabb) számú fiatalkorú és gyermekkorú elkövetőt regisztrálnak a bűnügyi statisztikai rendszerben.
A szünetet követően a szankciótani blokkot Ambrus István habilitált egyetemi docens, az ELTE Kriminológiai Tanszékének vezetője nyitotta. Előadásában a szankciórendszer 2012. évi átalakításával és egyes azóta bekövetkezett módosításokkal foglalkozott, külön is figyelmet szentelve a kógens büntetési szabályok elharapózásának, sőt, a bírói mérlegelést több szinten is kizáró kettős automatikus kógencia megjelenésének. Juhász Zsuzsanna, a szegedi jogi kar egyetemi tanára a fogvatartottaknak – az angolszász terminológiában – könyörületes szabadításaként ismert szabadon bocsátásának kérdéseivel foglalkozott amerikai és európai példák alapján, felvázolva a jogintézmény jellemzőit és gyakorlati nehézségeit, valamint az azt megalapozó lehetséges helyzeteket (pl. időskor, terminális betegség).
Az előadások sorát Nagy Ferenc pályatársa, Tóth Mihály, a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi tanára zárta, aki a hazánkban tapasztalható prolongált börtönzsúfoltság komplex okságával foglalkozott, kimutatva a büntetéskiszabásban, az eljárási jogban és a büntetés-végrehajtásban jelentkező azon körülményeket, amelyek Magyarországon az elmúlt években újból a fogvatartottak számának drasztikus emelkedéséhez vezettek. Előadását Nagy Ferencre való személyes emlékezéssel fejezte be.
Az emlékülés záróakkordjaként a szegedi jogi kar főépületének második emeletén Nagy Ferenc nevét viselő tanterem felavatására került sor, aminek során Karsai Krisztina felelevenítette a Nagy Ferenc 70. születésnapját ünneplő ülésen, 2018-ban elmondott köszöntőjének egyes motívumait, így kapcsolva össze az akkori ünneplést a mostani emlékezéssel.
A szegedi szervezők ezúton is köszönik a Magyar Jogász Egyletnek az emlékülés létrejöttéhez nyújtott támogatását.
Szomora Zsolt
Werbőczy emléktúra – 2023. június 16.