• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Skip to primary sidebar
  • Skip to footer

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
    • 2024
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
    • 2024
  • Képzések

Német törvényjavaslat a büntetőtárgyalások teljes terjedelmű hangrögzítéséről

A tervezet a tartományi bíróságok és felsőbíróságok előtti büntető főtárgyalásokra vonatkozik és a pilot fázisa várhatóan 2030-ig tart

2023-06-01

A német szövetségi kormány törvényjavaslatot nyújtott be a német törvényhozásnak, amelyben a tartományi bíróságok (Landgerichte) és a tartományi felsőbíróságok (Oberlandesgerichte) előtt folyó büntetőeljárásokban a főtárgyalás szakaszának teljes terjedelmű hangfelvételes rögzítését irányozza elő. Ezen felül a hangfelvételek szövegdokumentumba való automatikus átemelése is a reform részét képezi. A módosítás a videós rögzítést is lehetővé teszi.

Ez a dokumentációs eljárás valamennyi eljárási résztvevő számára egyértelműen kedvező hatású, mert a főtárgyalás feldolgozásának objektív, megbízható és egységes munkaeszközét fogja biztosítani. Ezáltal pedig tovább csökkenhet annak kockázata, hogy egy ítéletet a tárgyaláson rosszul érzékelt vagy pontatlanul rögzített vallomásokra, nyilatkozatra alapoznak. A nagy terjedelmű bizonyítást igénylő ügyekben az ítéletek írásba foglalása jelenleg Németországban is több hónapot vesz igénybe.

A törvényjavaslat előírja, hogy technikai nehézség esetén a főtárgyalás megtartása élvez elsőbbséget. A felvételek rögzítése mellett pedig megmarad az ún. formális (nem tartalmi) jegyőzkönyv (Formalprotokoll), amely az eljárási cselekmények külső lefolyását és alapvető formaságait rögzíti. Emellé lép majd a jövőben a kötelezően rögzített hanganyag (és a fakultatív videófelvétel), valamint a hanganyag átirata.

A javaslat a személyiségi jogok védelméről is gondoskodik, amennyiben – szükség esetére – előírja a hang- és képtorzítások lehetőségét már a felvétel időpontjában. A személyiségvédelem részét képezi, hogy a felvételeket kizárólag az eljárás résztvevői használhatják, azok nyilvánosságra hozatala vagy terjesztése – a Btk. (StGB) módosítása révén – bűncselekménynek fog minősülni. Ez a rendelkezés is világosan jelzi, hogy a reform nem a nyilvánosság követelményének erősítésével van összefüggésben, hanem kizárólag az eljárásban részt vevő személyek eljárási jogai hatékonyabb gyakorlásának és a bíróság munkájának a támogatását szolgálja.

A német Szövetségi Igazságügyi Minisztérium (BMJ) sajtóközleménye emlékeztet, hogy jelenleg több uniós tagállamban is a teljes hangrögzítés számít már standard eljárásnak (pl. Észtországban, Litvániában, Csehországban, Írországban, Dániában és Svédországban), és teljes terjedelmű videórögzítés történik Spanyolországban.

A bevezetés után a tervek szerint tesztidőszak következik, amely 2030. január 1-ig tart. Ez alatt az időszak alatt még az egyes német tartományok dönthetik el, hogy mikortól és melyik bíróságokon vezetik be a rögzítés eszközrendszerét.

A BMJ sajtóközleménye itt érhető el:

https://www.bmj.de/SharedDocs/Pressemitteilungen/DE/2023/0510_Hauptverhandlungsdokumentationsgesetz_DokHVG.html

Szerző: Szomora Zsolt

További híreink

MIE tavaszi konferencia

Jövőnk a jelenben – a mesterséges intelligencia okozta kihívások voltak a nemzetközi jogászkonferencia fókuszában

A Kúria a hatósági döntések hivatalbóli módosításának egyes kérdéseivel foglalkozott ítéletében

Meghívó – Hajdú-Bihar Megyei Jogásznap

MJE Pest Vármegyei Szervezetének szakmai és közösségépítő rendezvénye – 2025. május 16.

Konferencia meghívó: Jövőnk a jelenben – Our future in present

Nógrád Vármegyei Szervezet Jogásznap

A bíró függetlenséget érintheti a bíró ügyeinek elvétele

Ellentétes-e az uniós joggal, ha az ingatlanközvetítői eljárás díját jogszabályban maximalizálják?

Previous Post: « Rendkívüli esemény-e a pilóta halála a légiutasok kártalanítása esetén? – Podcast
Next Post: A Kúria a hivatalból indult hatósági eljárásra irányadó ügyintézési határidő kétszeres túllépésének következményeivel foglalkozott »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat
  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Copyright © 2025 · Mai Law Pro on Genesis Framework · WordPress · Log in

MAGYAR JOGÁSZ EGYLET

A JOGÁSZSÁG SZOLGÁLATÁBAN
Alapítva: 1879

Kérjük 2025-ben is járuljon hozzá az adója 1%-val a Magyar Jogász Egylet, valamint területi szervezeteinek működéséhez.

A Magyar Jogász Egylet célja a jogászság általános társadalmi szerepének megismertetése, érdekeinek érvényre juttatása, a magyar jogélet fejlesztése, a jogtudomány művelése, a jogélet különböző területein működő jogászok szakmai-tudományos együttműködésének előmozdítása.

E célok megvalósításához kérjük, hogy az idei évben is ADÓJUK 1%-val járuljanak hozzá.

További információ