Mint ismeretes, február 16-án meghozott ítéletében az Európai Bíróság elutasította azokat a kereseteket, amelyeket Magyarország, illetve Lengyelország nyújtott be az uniós költségvetésből származó finanszírozás igénybevételét a jogállamiság elveinek tagállami tiszteletben tartásához kötő feltételességi mechanizmus ellen.
Az ügy előzményeiről – legutóbb a főtanácsnok indítványáról – korábbi adásainkban több alkalommal is szó esett. A mai epizódban Lehóczki Balázzsal (sajtóreferens, Európai Bíróság) az ítéletnek azokat az aspektusait igyekszünk sorra venni, amelyek a sajtóban kevésbé kerültek a hírek középpontjába.
Beszélgetünk többek között arról, hogy:
- pontosan mire irányult a magyar és a lengyel kormány keresete, és azt milyen indokok alapján utasította el a Bíróság;
- egy tagállam mennyire építheti fel szabadon a keresete jogi érvrendszerét egy uniós jogi aktus megsemmisítésének kezdeményezése esetén;
- mi a funkciója a megtámadott rendelet azon különleges, a megtámadást eleve feltételező hatályba lépési rendelkezésének, amely szerint a rendelet csak akkor lép hatályba, ha annak érvényességét a Bíróság megerősíti;
- miért jelentős az, hogy az ügyet a Bíróság teljes ülése tárgyalta;
- mennyire gyakori, hogy a tagállamok vitatják az uniós jogi aktusok érvényességét;
- a döntés csak Magyarországot vagy más tagállamokat is érinti;
- a rendelet érvényességének milyen gyakorlati következményei lehetnek a tagállamokra nézve.
A fentiekkel összefüggésben két olyan, ezúttal nem Magyarországot érintő – a jogállamiság kérdésével összefüggő – ügyről is beszélgetünk, amelyekben a következő időszakban várható döntés.
A Magyar Jogász Egylet podcastja hallgatható a weboldalon és a Spotify-on is.
