(BH 2020. 305.)
Az adott ügyben a nem vitatott tényállás szerint a felperes értékpapírszámláján 2017. november 21-én jóváírták az alperesi részvény megszerzését, amiről a felperes értékpapír-számlavezetője 2017. november 23-án, a felperes kérésére tulajdonosi igazolást állított ki. Ugyancsak nem vitatott, hogy az értékpapír-számlavezető a jóváírást követő 2 munkanapon belül nem kezdeményezte a részvénykönyvi bejegyzést. Az értékpapír-számlavezető mulasztása esetén kérdésként merül fel, hogy ennek az-e a következménye, hogy az értékpapír-számlavezető a 2 munkanap eltelte után is jogosult, illetve köteles a bejegyzés iránti kérelem előterjesztésére. Másrészt továbbra is csak ő jogosult-e arra, vagy a részvény megszerzője is előterjesztheti a részvénykönyvbe történő bejegyzés iránti kérelmet.
A Kúria megítélése szerint a tulajdonjog védelmének, az Alaptörvény rendelkezéseinek a Korm. rendelet olyan értelmezése felel meg, hogy a 2 munkanap elmulasztása nem jelent jogvesztést (a részvényesi jogok részvénytársasággal szembeni gyakorolhatóságának elvesztését), hanem az értékpapír-számlavezető, illetve maga a részvényes is előterjesztheti a részvénykönyvbe történő bejegyzésnek a kérését.
Annak az álláspontnak az elfogadása, hogy a 2 munkanapos határidőt követően is csak az értékpapír-számlavezető jogosult erre, a részvényest kiszolgáltatott helyzetbe hozná, hiszen kizárólag az értékpapír-számlavezetővel szemben léphetne fel, és ezen esetleges jogvita részvényes számára kedvező eldőlése esetén (kikényszerítve a bejegyzés iránti kérelem előterjesztését), dönthetne csak a részvénytársaság a részvénykönyvi bejegyzésről. Mindaddig pedig a részvényes a részvénytársasággal szembeni részvényesi jogai gyakorlásától el van zárva.
Szerző: Bodzási Balázs
Társasági szerződést módosító taggyűlési határozat bírósági ítélettel történő hatályon kívül helyezése