Wolters Kluwer Hungary, Budapest, 2020. 645. p.
A fizetési meghagyásos eljárás az előreláthatóan nem vitatott pénzkövetelések érvényesítésére irányuló nemperes eljárás, amely csaknem 130 éves múltra tekint vissza Magyarországon. Ezt a nemperes eljárást a 2009. évi L. törvény (FMH törvény) keretében szabályozta újra a magyar jogalkotó, amely alapján az eljárás 2010. június 1-je óta tartozik közjegyzői hatáskörbe. Az FMH törvény ezzel kapcsolatban külön is kimondja, hogy a közjegyző eljárása – mint polgári nemperes eljárás – a bíróság eljárásával azonos hatályú (2. §). (A jogtörténeti előzményekről, így különösen az 1893. évi XIX. tc.-ről, valamint a közjegyző mint a fizetési meghagyásos eljárást lefolytató igazságszolgáltatási hatóság szerepéről ld.: Szécsényi-Nagy Kristóf: i.m. 22-34.)
A törvény hatálybalépése óta eltelt közel tizenegy év alatt körülbelül 6 millió FHM eljárás indult Magyarországon, ami évente nagyjából 500.000 újonnan induló eljárást jelent. Az évente induló FHM eljárásokban összesen csaknem a hazai GDP 1%-ának megfelelő pénzkövetelés kerül érvényesítésre. Az eljárás hatékonynak tekinthető, hiszen a közjegyzőkhöz előterjesztett FHM kérelmek több mint 80%-a 3 munkanapon belül befejezésre kerül. Az ellentmondással támadott fizetési meghagyások száma nagyjából 5% körüli, ugyanakkor viszonylag magas azoknak az ügyeknek a száma, amikor a közjegyző az FMH-hoz kapcsolódóan végrehajtási lapot bocsát ki. Ez utóbbi magas szám azonban nem az eljárás elhúzódását, hanem a kötelezettek fizetési hajlandóságát tükrözi.
A fizetési meghagyásos eljárás szervesen összefonódik a polgári perrel, így több szempontból is élesen elhatárolódik a többi polgári nemperes eljárástól. Erre tekintettel az FMH törvény számos speciális, más polgári nemperes eljárásoktól eltérő rendelkezést mond ki, valamint előírja azt is, hogy a Pp. szabályait a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni [FMH törvény 1. § (1) bekezdés]. Ezeknek az eljárási szabályoknak az együttes alkalmazása komoly jogértelmezést és gyakorlatot igényel a jogalkalmazók részéről. Ehhez nyújt kézzelfogható segítséget a Szécsényi-Nagy Kristóf budaörsi közjegyző által írt kommentár.
Az FHM eljárás ma már döntően elektronikus kérelem alapján indul (A fizetési meghagyásos eljárás mint elektronikus eljárás jellemzőiről ld.: Szécsényi-Nagy Kristóf: i.m. 58-61.). Papír alapú, illetve szóban előterjesztett beadványoknak ma már viszonylag szűk körben van csak helye. Lényeges kérdés, hogy mely követelések érvényesíthetőek fizetési meghagyásos eljárás útján, illetve, hogy melyek az ezen az úton nem érvényesíthető pénzkövetelések (Szécsényi-Nagy Kristóf: i.m. 71-77., 81-86. Külön kérdés a felső értékhatár törvényi meghatározása, valamint az ügyértékszámítás szabályai. Erről ld.: Szécsényi-Nagy Kristóf: i.m. 87-89.).
Kiemelkedő jelentőségűek a kézbesítési szabályok (FMH törvény 15-16/A. §) is (Szécsényi-Nagy Kristóf: i.m. 77-81., 174-233.) A törvény, valamint a rendeletek külön szabályozzák az eljárásban benyújtandó beadványokat és űrlapokat, a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet, valamint a közjegyző által a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem alapján teendő intézkedéseket.
A Szécsényi-Nagy Kristóf által írt kommentár részletesen bemutatja és elemzi az FMH törvényt, valamint a kapcsolódó rendeletek rendelkezéseit is. Az áttekintést könnyíti, hogy a szerző valamennyi paragrafus magyarázata után feltünteti az adott szakaszhoz kapcsolódó bírói gyakorlatot, valamint a kapcsolódó egyéb jogszabályokat is. A kötet szerteágazó kitekintést tartalmaz a polgári eljárásjog jogirodalmára vonatkozóan is. A jogszabályok jegyzéke, valamint a jogirodalom áttekintése a kötet végén külön is megtalálható.
Az FMH eljárás egyre népszerűbb és ismertebb nemperes eljárás Magyarországon. Erre tekintettel a Szécsényi-Nagy Kristóf által írt kommentár nemcsak az eljáró közjegyzők és bírák, hanem a felek jogi képviseletét ellátó ügyvédek, és adott esetben a bírósági végrehajtók számára is hasznos kiadvány.
Szerző: Bodzási Balázs
Kép forrása: Wolters Kluwer