A Magyar Jogász Egylet kiadásában a napokban megjelent új tanulmánykötet a koronavírus-járványnak és az annak nyomán született rendkívüli jogrendnek a magyar gazdasági jogra gyakorolt szerteágazó hatásait mutatja be. A Bodzási Balázs közjegyző, a Magyar Jogász Egylet kutatási igazgazója és Csehi Zoltán egyetemi tanár (PPKE JÁK, Polgári Jogi Tanszék), az Európai Unió Bíróságának bírája által szerkesztett kötet szerzői összesen tizenhárom tanulmányban vizsgálják meg azt a kérdést, hogy koronavírus-járvány és rendkívüli jogrend hogyan érintette a hazai gazdasági jog szabályozás különböző terüleit.
A járvánnyal kapcsolatban az egyik leglényegesebb magánjogi kérdés az, hogy vis maior-nak tekinthető-e a COVID-19-járvány? Ezzel a kötet több szerzője is foglalkozik. Bán Dániel és Lajer Zsolt azonban részletesebben is bemutatják az ehhez kapcsolódó ítélkezési gyakorlatot. A vis maior kérdését Leszkoven László is érinti, ő azonban nem az egyes szerződések szempontjából, hanem absztraktabb megközelítésben mutatja be azt, hogy a válsághelyzetek által eredményezett megváltozott körülmények hogyan hatnak a szerződéses tartalomra, és ez milyen irányban mozdítja el a jogalkalmazást.
A járvány gazdasági hatásainak enyhítése érdekében számos ország vezetett be különböző moratóriumot, az adósok, a bérlők, a munkavállalók védelme érdekében. Ezek közvetlenül érintették a bankszektor. A törlesztési moratóriumnak és a kamatok maximalizálásának az elmúlt három évben történt hazai szabályozását és annak a magyar bankrendszerre gyakorolt hatását mutatja be Bógyi Attila – Gacsal Márkó – Grenzer Balázs – Kovács Levente – Martonovics Bernadett közös tanulmánya.
A moratóriumok azonban nemcsak a bankrendszert, hanem a követeléskezelési piacot is közvetlenül érintették. A magyar követeléskezelési szektor ma már több százmilliárd forint összegű követelésállomány felett diszponál. Hogy miként reagált ez a szektor az elmúlt három évben érkező kihívásokra, azt Horváth-Szladek Zoltán tanulmánya mutatja be részletesebben.
A járvány azonnal és drasztikusan érintette a munkavégzés feltételeit és így a munkajogi szabályozást is. Új, alternatív munkavégzési formák jelentek meg. Erről ad szemléletes áttekintést Kárpáti József tanulmánya. Mindez azonban adatkezelési és adatvédelmi kérdéseket is felvetett, melyeket Dudás Gábor és Zavodnyik József tanulmánya elemez.
A korlátozások és a rendkívüli jogrend értelemszerűen közvetlenül érintették a gazdasági társaságok mindennapi működését. A rendkívüli jogrendnek valószínűleg ez az a területe, amely a „rendes” társasági jogi szabályozásnak tartósan is a részévé válik. Ezt a folyamatot vizsgálja részletesebben Sárközy Szabolcs tanulmánya.
A cégeket azonban a járvány és a korlátozások más módon is érintették. A moratóriumok egyrészt a fizetésképtelenségre is kiterjedtek, amely azt jelentette, hogy bizonyos időszakban nem lehetett jogutód nélküli megszűnési eljárásokat indítani. Másrészt azonban az elmúlt három évben terjedtek el szélesebb körben azok az új típusú reorganizációs eljárások, amelyek a még működőképes vállalkozások megmentését célozzák. Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik Gál Judit tanulmánya, valamint Fabók Zoltán és Seres Márk közös írása is.
A különböző állami szubvenciók és a piaci folyamatokba történő drasztikus beavatkozás a versenyjog világát is érintette. Itt azonban még kevésbé látható, hogy a rendkívüli jogrend által bevezetett új megoldások mennyire lesznek tartósak és milyen mértékben fogják átalakítani a hagyományos versenyjogi szabályozást. Ebbe a folyamatba enged bepillantást Polauf Tamás és Kocsis Márton közös tanulmánya.
Az anyagi jogi szabályozás mellett a járvány által eredményezett korlátozások az eljárásjogi szabályozásra és a bíróságok napi működésére is közvetlenül hatottak. Ez a magyar bírósági szervezetrendszert is nagy kihívások elé állította. Az ezzel kapcsolatos – utóbb egyértelműen sikeresnek tekinthető – törekvéseket mutatja be Gyarmathy Judit tanulmánya.
Bízunk benne, hogy a Magyar Jogász Egyletnek ez a legújabb kiadványa hasznos olvasmány lesz az érdeklődők számára, és a gyakorló jogász kollégáknak akár a napi munkájuk során is segítséget nyújthat.
A tanulmánykötet elektronikus verziója az alábbi linken érhető el: https://jogaszegylet.hu/tudastar/
2023. május 19.
Magyar Jogász Egylet
Újabb ítélet a devizahiteles ügyek sorában – Podcast