A gyakorló jogászi szféra számára talán elsőre kevésbé izgalmas fejleménynek tűnik, elméleti jelentősége mellett azonban mégis komoly gyakorlati jelentőséggel is bír, hogy 2020-ban bűncselekményfogalmi monográfia jelent meg Mészáros Ádám tollából, az Országos Kriminológiai Intézet kiadásában (A bűncselekmény fogalmának alapkérdései. A bűncselekmény fogalma és csoportosítása a magyar büntetőjogban. Budapest: OKRI 2020). E szakirodalmi fejlemény még érdekesebb, ha figyelembe vesszük, hogy az utolsó bűncselekményfogalmi monográfia, Tokaji Géza munkája 1984-ben, még bőven a rendszerváltozás előtt jelent meg (A bűncselekménytan alapjai a magyar büntetőjogban. Budapest: KJK 1984). A bűncselekmény fogalmának egyes kérdéseivel és más bűcselekménytani alapkérdésekkel természetesen a rendszerváltozás után, majd a Btk. újrakodifikálása kapcsán is számos szakember foglalkozott tanulmányokban és a tankönyvirodalomban (a teljesség igénye nélkül említhető pl. Békés Imre, Wiener A. Imre, Nagy Ferenc, Földvári József, Belovics Ervin, Hollán Miklós és még sokan mások).
A könyv az általánosan elterjedt, négyelemű bűncselekményfogalom egyes elemeit veszi górcső alá (cselekmény, tényállásszerűség, jogellenesség, bűnösség), foglalkozik a felelősség tényálláson kívüli elemeivel, majd a vázolt rendszerben a bűncselekmények elméleti és praktikus szempontból is jelentős különböző dogmatikai csoportosítását adja. Az olyan kérdések részletes elemzése, mint az objektív büntethetőségi feltételek, a bűnösségi elv áttörése, a vegyes bűnösség kérdései, vagy a törvényi és a tudományos bűncselekményfogalom egymáshoz való viszonya gyakorlati szempontból is közvetlen jelentőséggel bírnak. Utóbbi kérdés fontosságát is mutatja, hogy a tudományos és a törvényi fogalom viszonyáról, diszkrepanciáiról Gellér Balázs és Ambrus István írtak friss tanulmányt (A bűncselekmény tudományos fogalmának újragondolása és az absztrakt tényállás új értelmezése. In: Holé – Király (szerk.): Haladás és ellenállás. Erdei Tanár Úr és más szerzők dolgozatai. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó 2021. 46-59.). Ők Mészáros Ádám könyvét a kéziratuk lezárásakor még nem olvashatták, de örvendetes fejlemény lehet, ha ezen újabb munkák nyomán esetleg újra alapkutatási diskurzus indul meg a magyar büntetőjog tudományában.
A könyvet lektoráló Karsai Krisztina szerint „a szerző legfontosabb üzenetével – a tényállásszerűség objektívra csupaszításával – a magyar jogtudomány »mainstream« felfogásától eltérő álláspontot képvisel, elméleti rendszerével arra törekszik, hogy a fősodorból kilépve alternatív felfogást ajánljon.”
Szerző: Szomora Zsolt
Kép forrása:
https://www.uni-nke.hu/image/uni-nke-hu/buncselekmeny_fogalmanak_alapkerdesei.jpg
A jogorvoslati jog értelmezése, valamint a keresetindításra való jogosultság vizsgálata társasági jogi perekben
