• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

Új bűncselekménytani monográfia gazdagítja a magyar büntetőjogi szakirodalmat

Mészáros Ádámnak a bűncselekményfogalom alapkérdéseiről írt műve az első átfogó bűncselekményfogalmi monográfia, amely a rendszerváltozás óta megjelent.

2021-04-01

Bűncselekményfogalom Büntetőjog Publikációk

A gyakorló jogászi szféra számára talán elsőre kevésbé izgalmas fejleménynek tűnik, elméleti jelentősége mellett azonban mégis komoly gyakorlati jelentőséggel is bír, hogy 2020-ban bűncselekményfogalmi monográfia jelent meg Mészáros Ádám tollából, az Országos Kriminológiai Intézet kiadásában (A bűncselekmény fogalmának alapkérdései. A bűncselekmény fogalma és csoportosítása a magyar büntetőjogban. Budapest: OKRI 2020). E szakirodalmi fejlemény még érdekesebb, ha figyelembe vesszük, hogy az utolsó bűncselekményfogalmi monográfia, Tokaji Géza munkája 1984-ben, még bőven a rendszerváltozás előtt jelent meg (A bűncselekménytan alapjai a magyar büntetőjogban. Budapest: KJK 1984). A bűncselekmény fogalmának egyes kérdéseivel és más bűcselekménytani alapkérdésekkel természetesen a rendszerváltozás után, majd a Btk. újrakodifikálása kapcsán is számos szakember foglalkozott tanulmányokban és a tankönyvirodalomban (a teljesség igénye nélkül említhető pl. Békés Imre, Wiener A. Imre, Nagy Ferenc, Földvári József, Belovics Ervin, Hollán Miklós és még sokan mások).

A könyv az általánosan elterjedt, négyelemű bűncselekményfogalom egyes elemeit veszi górcső alá (cselekmény, tényállásszerűség, jogellenesség, bűnösség), foglalkozik a felelősség tényálláson kívüli elemeivel, majd a vázolt rendszerben a bűncselekmények elméleti és praktikus szempontból is jelentős különböző dogmatikai csoportosítását adja. Az olyan kérdések részletes elemzése, mint az objektív büntethetőségi feltételek, a bűnösségi elv áttörése, a vegyes bűnösség kérdései, vagy a törvényi és a tudományos bűncselekményfogalom egymáshoz való viszonya gyakorlati szempontból is közvetlen jelentőséggel bírnak. Utóbbi kérdés fontosságát is mutatja, hogy a tudományos és a törvényi fogalom viszonyáról, diszkrepanciáiról Gellér Balázs és Ambrus István írtak friss tanulmányt (A bűncselekmény tudományos fogalmának újragondolása és az absztrakt tényállás új értelmezése. In: Holé – Király (szerk.): Haladás és ellenállás. Erdei Tanár Úr és más szerzők dolgozatai. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó 2021. 46-59.). Ők Mészáros Ádám könyvét a kéziratuk lezárásakor még nem olvashatták, de örvendetes fejlemény lehet, ha ezen újabb munkák nyomán esetleg újra alapkutatási diskurzus indul meg a magyar büntetőjog tudományában.

A könyvet lektoráló Karsai Krisztina szerint „a szerző legfontosabb üzenetével – a tényállásszerűség objektívra csupaszításával – a magyar jogtudomány »mainstream« felfogásától eltérő álláspontot képvisel, elméleti rendszerével arra törekszik, hogy a fősodorból kilépve alternatív felfogást ajánljon.”

Szerző: Szomora Zsolt

Kép forrása:

https://www.uni-nke.hu/image/uni-nke-hu/buncselekmeny_fogalmanak_alapkerdesei.jpg

További híreink

Alkotmányom mondd meg nékem, mi nem lehet titkom mégsem?

Az Alkotmánybíróság határozata alapján módosult a kuruzslás Btk.-beli tényállása

Bállal zárta a jogásznapot a Magyar Jogász Egylet Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezete

A Kúria szerint a kisajátított ingatlanon földhasználati joggal rendelkező és kártalanításban részesülő személyt a bíróságnak értesítenie kell az érdekeltként való perbelépés lehetőségéről

A Kúria a hatósági eljárást megindító kérelem visszautasításának szabályait értelmezte ítéletében

Kártérítési igény környezetvédelmi normák megsértéséért? – válogatás az Európai Bíróság 2022 év végi ítéleteiből – Podcast

A kiadatás jogintézményénél különbség tehető a saját állampolgár és a más tagállamból jövő uniós polgár között

Módosultak a tényálláshoz kötöttség szabályai a harmadfokú büntetőeljárásban

Rövid időtartamú ingatlanbérlet Olaszországban: az Airbnb-nek is forrásadót kell fizetnie

Előző bejegyzés « A jogorvoslati jog értelmezése, valamint a keresetindításra való jogosultság vizsgálata társasági jogi perekben
Következő bejegyzés Egy „Azonnali kérdés” az Országgyűlésről – A Kúria válaszol »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet