A 179/2021. (IV.16.) Korm. rendelet egy új típusú fizetésképtelenségi eljárást szabályoz, amely minden bizonnyal a veszélyhelyzet után is a magyar jog része marad.
A reorganizációs eljárás gazdasági szempontok szerint lefolytatott eljárás, melynek célja a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozás vagyoni, pénzügyi, fizetőképességi helyzetének javítása és ezzel továbbműködésének biztosítása. Reorganizációt a fenyegető fizetésképtelenségben lévő vállalkozás kezdeményezhet. A rendelet alkalmazásában fenyegető fizetésképtelenség az olyan helyzet, amelyben a vállalkozás vezetői előre látják vagy az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosság mellett látniuk kell, hogy a vállalkozás nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.
A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése meghatározza azokat az eseteket, amikor a vállalkozás nem kezdeményezhet reorganizációs eljárást.
A reorganizációs eljárás célja, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő vállalkozás újra fizetőképessé váljon és ehhez kapcsolódóan a működése folyamatosan biztosítva legyen. Nem célja tehát az eljárásnak az adós kivezetése a piacról, vagyis nem likvidációs típusú, az adós jogutód nélküli megszűnésével végződő eljárásról van szó.
A reorganizációs eljárás egy új polgári nemperes eljárás, amelyet a bírósági ügyvitel során a gazdasági ügyszakon belül új ügycsoportként kell a lajstromba bejegyezni. A reorganizációs eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel. A reorganizációs eljárásban a bíróság előtt a jogi képviselet kötelező.
A reorganizációs eljárásban reorganizációs szakértő közreműködése is kötelező. A Korm. rendelet értelmében reorganizációs szakértőként kizárólag a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. járhat el, amely a rendelet szerinti egyes feladatai ellátásába közreműködőként a felszámolók névjegyzékébe bejegyzett felszámoló szervezetet is bevonhat.
A reorganizációs eljárás kezdeményezéséről, a vállalkozás reorganizációjáról kizárólag a vállalkozás döntéshozó szerve határozhat. A döntéshozó szervnek kell elfogadnia az előzetes reorganizációs tervet is, melyet a vállalkozás vezető tisztségviselője készít el és terjeszt elő a döntéshozó szerv ülésére. A vállalkozás döntéshozó szerve határoz az előzetes reorganizációs tervben szereplő hitelezői követelések elismeréséről is.
A vállalkozás – vezető tisztségviselőjén keresztül – a döntéshozó szervének határozata meghozatalának napjától számított 8 napon belül a bíróságnál kérelmet nyújt be a reorganizációs eljárás elrendelése iránt. A Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése pontosan meghatározza a reorganizációs eljárás elrendelése iránti kérelem tartalmát.
A reorganizációs eljárás főszabály szerint egy nem nyilvános eljárás. Ennek oka, hogy a vállalkozás fizetési nehézségével kapcsolatos információk – melyek üzleti titkot képeznek – ne terjedjenek el széles körben, hiszen az jelentősen ronthatná a vállalkozás piaci megítélését és akár a vállalkozás tényleges fizetésképtelenségéhez is vezethet. Ezért a Korm. rendelet 8. § (5) bekezdése kimondja, hogy a reorganizáció elrendeléséről szóló végzést nem kell közzétenni a Cégközlönyben, a reorganizációval kapcsolatos adatok pedig nem nyilvánosak. A reorganizációs eljárás iratainak megtekintését, az iratokba elektronikus úton történő betekintést és az iratokhoz való hozzáférést a bíróság csak a vállalkozás tagjainak, vezető tisztségviselőinek, jogi képviselőjének, a reorganizációs szakértőnek és a reorganizációba bevont hitelezőknek teszi lehetővé, és az ügy adatairól is csak a részükre adható felvilágosítás.
A reorganizációs szakértő a bíróság reorganizációs eljárást elrendelő végzésének kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül elvégzi a vállalkozás vezető tisztségviselője előterjesztésének előzetes szakértői vizsgálatát. A reorganizációs szakértő az előzetes szakértői véleményében állást foglal arról, hogy a vállalkozás alkalmas-e a reorganizációs eljárás lefolytatására. Ha a reorganizációs szakértő az előzetes szakértői véleményében a vállalkozást alkalmasnak tartja a reorganizációs eljárásra, a szakértői vélemény bírósághoz való érkezését követő napon a bíróság 90 napra moratóriumot rendel el. A moratóriumot elrendelő végzéssel szemben fellebbezésnek nincs helye.
A moratóriumra és annak joghatásaira a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 11. §-át kell alkalmazni. A moratóriumról szóló végzés a Cégközlönyben nem kerül közzétételre, a moratórium a vállalkozást a végzés kézhezvételétől illeti meg, és a vállalkozás köteles a végzésről értesíteni a számláit vezető pénzügyi szervezeteket. A fizetési haladék a vállalkozást a reorganizációba bevont hitelezőkkel szemben a moratóriumot elrendelő végzés kézhezvételétől illeti meg. A reorganizációba be nem vont hitelezőkkel szemben a vállalkozást nem illeti meg fizetési haladék. A moratórium időtartama alatt a moratórium hatálya alá nem eső, a moratórium időszakában esedékessé váló tartozásait az adós köteles teljesíteni, ha pedig annak jogalapját vagy összegét vitatja, az erre vonatkozó jognyilatkozatát a tartozás esedékessé válásától számított 20 napon belül írásban köteles a jogosulttal közölni.
Ha a vállalkozás a moratórium időtartama alatt a hitelezői érdekeket súlyosan veszélyeztető magatartást tanúsít, a reorganizációs szakértő indítványára a bíróság a moratóriumot megszünteti. A reorganizációs szakértő indítványára a bíróság a moratóriumot a Korm. rendelet 10. § (3) bekezdésében meghatározott további esetekben is megszünteti.
A bíróság a moratóriumot a vállalkozás kérelmére legfeljebb 60 nappal meghosszabbíthatja. Ennek feltételeit a Korm. rendelet 10. § (4) bekezdése rögzíti.
A Korm. rendelet a reorganizációs eljárás lefolytatásának a szabályait is meghatározza. A reorganizációs eljárás alatt a vállalkozás a gazdasági tevékenységét továbbra is folytatja. A moratórium kezdő időpontjától azonban a vállalkozás vezető tisztségviselője a vállalkozás vagyonával kapcsolatosan, továbbá a vállalkozás gazdasági tevékenysége során csak a reorganizációs szakértő előzetes írásbeli jóváhagyása mellett tehet jognyilatkozatot, és tehet a mindennapi gazdálkodás körét meghaladó kötelezettségvállalást. A reorganizációs eljárás kezdő időpontjától kezdődően a vállalkozás döntéshozó szerve nem hozhat olyan döntést, amely a reorganizációs terv jóváhagyását, végrehajtását észszerűtlen módon akadályozza, nehezíti, vagy az adós pénzügyi helyzetéhez képest indokolatlan kockázattal járna.
A vállalkozás a reorganizációs eljárás alatti működéséhez, illetve a reorganizációs terv végrehajtásához átmeneti vagy új finanszírozást vehet igénybe, amely finanszírozást biztosító hitelezők a reorganizációba bevonásra kerülnek.
Ha a vállalkozás valamennyi reorganizációba bevont hitelezőjével megállapodott, a vállalkozás a hitelezők által jóváhagyott végleges reorganizációs tervet, a hitelezők jóváhagyó nyilatkozatait, a reorganizációs terv elkészítésével összefüggésben készített új közbenső mérleget és az azzal összefüggő üzleti jelentéseket a reorganizációs szakértő véleményével együtt benyújtja a bíróságnak. A bíróság a reorganizációs tervről a vállalkozás kérelmének beérkezését követő 10 munkanapon belül határoz.
A reorganizációs terv bármely, a vállalkozás pénzügyi egyensúlyának helyreállítását célzó intézkedést tartalmazhat, beleértve a működése átszervezésével, tulajdonosi szerkezetének megváltoztatásával vagy a külön jogszabály szerinti leválasztással történő szervezeti és működési átalakítást, valamint az állami finanszírozást is. Az ún. leválasztás szabályait a 181/2021. (IV. 16.) Korm. rendelet határozza meg.
A bíróság a reorganizációs tervet jóváhagyja és a reorganizációs eljárást befejezetté nyilvánítja, ha a reorganizációs szakértő a szakértői véleményében azt állapítja meg, hogy a reorganizációs terv végrehajtásával a vállalkozás az észszerű kilátások mellett alkalmas a működőképességének és fizetőképességének megóvására, illetve helyreállítására, és a reorganizációs terv megfelel a jogszabályoknak. Más esetben a bíróság a reorganizációs terv jóváhagyását végzéssel megtagadja.
A Korm. rendelet 22. §-a lehetővé teszi a vállalkozás számára, hogy nyilvános reorganizációs eljárás keretében hagyatja jóvá a hitelezőivel a reorganizációs tervet. Erről a vállalkozás döntéshozó szervének kell határoznia. Ebben az esetben a reorganizációs eljárás elrendelése iránti kérelemben a vállalkozásnak nyilatkoznia kell arról, hogy nyilvános reorganizációs eljárást kezdeményez. A nyilvános reorganizációs eljárásban a reorganizációs eljárás sajátosságainak megfelelően a Cstv. csődeljárásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, a Korm. rendelet 22. § (4)-(8) bekezdéseiben foglalt kivételekkel.
A 179/2021. (IV. 16.) Korm. rendelet eredetileg 2021. május 23-án hatályát vesztette volna. A 271/2021. (V. 21.) Korm. rendelet 2. § 26. pontja azonban a 179/2021. (IV. 16.) Korm. rendelet hatályát a koronavírus-járvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztéséig meghosszabbította. Valószínűsíthető azonban, hogy ezt az új típusú nemperes eljárást később törvényi szinten fogja szabályozni a jogalkotó, így az tartósan a magyar jog része marad.
Megjegyzés
A reorganizációs eljárás mellett figyelemmel kell lenni arra is, hogy folyamatban van a 2019/1023/EU irányelv (az ún. Szerkezetátalakítási irányelv) átültetése (T/15.993 törvényjavaslat), amely szintén egy új típusú eljárást honosít meg a magyar fizetésképtelenségi jogban.
A törvényjavaslat 6. § (1) bekezdése szerint az adós a fizetésképtelenné válás valószínűsége esetén szerkezetátalakítást határozhat el. A szerkezetátalakítás célja, hogy az adós egyes hitelezőivel vagy valamennyi hitelezőjével olyan szerkezetátalakítási tervet fogadjon el és hajtson végre, amellyel megelőzhető az adós jövőbeli fizetésképtelensége, illetve biztosítható a működőképessége.
Mivel a fizetésképtelenné válás valószínűsége egy korábbi időpont, mint a fenyegető fizetésképtelenség, illetve mint a tényleges fizetésképtelenség, ezért a szerkezetátalakítási eljárás időben meg fogja előzni a reorganizációs eljárást (illetve a felszámolási eljárást). Ebből a szempontból a reorganizációs eljárás a ma ténylegesen nem működő csődeljárást válthatja fel. Amennyiben pedig sem a szerkezetátalakítási eljárás, sem a reorganizációs eljárás nem jár eredménnyel, felszámolási eljárásra kerülhet sor.
Szerző: Bodzási Balázs
A Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetésben részesült a Magyar Jogász Egylet Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezetének elnöke