• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

Új német törvény a lakástulajdonosi közösségekről

A lakástulajdonra irányadó korábbi szabályozást módosító német törvény célja egyrészt a lakástulajdonos-közösségek szervei hatékonyabb működési feltételeinek megteremtése, másrészt a lakástulajdont érintő átalakításokra, átépítésekre vonatkozó jogi könnyítések bevezetése.

2021-03-17

Jogalkotás Külföld Lakástulajdon Magánjog

2020. december 12-én lépett hatályba a lakástulajdonról szóló német törvény (Wohnungseigentumsgesetz) módosításáról szóló jogszabály (a német jogban a Wohnungseigentümergemeinschaft intézménye feleltethető meg a magyar jog szerinti társasháznak).

A módosító törvény célja egyrészt a lakástulajdonos-közösségek szervei hatékonyabb működési feltételeinek megteremtése. A törvény emellett a lakástulajdont érintő átalakításokra, átépítésekre vonatkozó jogi könnyítéseket is tartalmaz. Ezekre a könnyítésekre azért volt szükség, mert a korábban megkövetelt többségi elv megnehezítette például az ingatlanok energetikai vagy akadálymentesítésre irányuló átalakítását, felújítását. A törvénymódosítás következtében a közös tulajdonban álló helyiségek átépítése is könnyebbé válik a jövőben.

A törvénymódosítás az alábbi lényeges rendelkezéseket tartalmazza:

  • minden lakástulajdonosnak joga van ahhoz, hogy saját költségén elektromos járművek töltéséhez szükséges berendezést alakítson ki, továbbá, hogy a lakásába való akadálymentes ki- és bejutáshoz szükséges átalakítást, a betörésvédelmet növelő átalakítást, illetve optikai kábeleknek a lakásba történő bevezetéséhez szükséges átalakítást hajtson végre;
  • egyszerűbbé válik azoknak a határozatoknak az elfogadása, amelyek a lakóingatlanok olyan tartozékainak az átalakítására irányulnak, melyek tartós költségcsökkenést eredményeznek, vagy az ingatlanok tartozékainak és berendezéseinek korszerűsítésre irányulnak;
  • a lakóközösségek szerveinek a működése egyszerűbbé és hatékonyabbá válik, ezzel párhuzamosan e szervek működése feletti belső kontroll is erősödik;
  • a lakóközösségek működésére, működtetésére vonatkozó feladatokat olyan specifikált ingatlankezelőknek lehet átadni, akik erre vonatkozó szakképesítéssel rendelkeznek és a kereskedelmi- és iparkamarák előtt szaktudásukat igazoló vizsgát tettek;
  • a lakóközösségi szervek ülései online módon is megtarthatók;
  • a lakóközösség tagjai közötti viták rendezésének hatékonyabbá tétele, a vitarendezésre irányuló bírósági eljárás szabályainak módosítása (ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a német jogban a közjegyzők előtti vitarendezésnek és egyezségi eljárásnak is meghatározó szerepe van).

A törvénymódosítás emellett jogképességgel ruházza fel a lakóközösségeket és külön rendelkezik azok képviseletéről is. A lakóközösség tagjainak (a lakástulajdonosoknak) a hitelezők irányában fennálló felelőssége a lakóközösség által vállalt kötelezettségekért tulajdoni hányadukkal arányos. A lakóközösség tagjait terhelő ezen kötelezettség a közkereseti társaság tagjainak helytállási kötelezettségével azonos. Ez megjelenik abban a rendelkezésben is, amely szerint ez a helytállási kötelezettség a lakóingatlan értékesítése után is még további 5 évig fennáll (a törvény szerint ebben az esetben kifejezetten a német Kereskedelmi törvény/HBG 160. §-át kell alkalmazni, amely a német kkt./OHG tagjaira irányadó rendelkezés). Fizetésképtelenségi eljárás alá azonban a lakóközösség nem kerülhet.

A német jogalkotó az elektromos járművek töltéséhez szükséges berendezések elhelyezésére, az ingatlanok akadálymentesítésére, valamint a betörésvédelem növelésére irányuló igényt olyan jelentősnek ismerte el, hogy ezek fokozottabb biztosítása érdekében még a német polgári törvénykönyv (BGB) rendelkezéseit is módosította.

A BGB módosítás a bérleti szerződés szabályait érintette (BGB 554. §). Ennek alapján a bérlő igényt tarthat arra, hogy a bérbeadó engedélyezze számára a bérelt ingatlan (bérlemény) olyan átalakításait, amelyek fogyatékossággal élő emberek mozgását, elektromos járművek töltését, továbbá az ingatlan betörésvédelmét szolgálják. Az ilyen jellegű átalakításokra irányuló igény csak abban az esetben tagadható meg, ha az a bérbeadó érdekeivel nem összeegyeztethető. Ennek megítélése során azonban a bérlő érdekeit is figyelembe kell venni.

A német jogszabály elérhetősége:

file:///C:/Users/Bal%C3%A1zs/Documents/bgbl120s2187_78917.pdf

Szerző: Bodzási Balázs

További híreink

Alkotmányom mondd meg nékem, mi nem lehet titkom mégsem?

Az Alkotmánybíróság határozata alapján módosult a kuruzslás Btk.-beli tényállása

Bállal zárta a jogásznapot a Magyar Jogász Egylet Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezete

A Kúria szerint a kisajátított ingatlanon földhasználati joggal rendelkező és kártalanításban részesülő személyt a bíróságnak értesítenie kell az érdekeltként való perbelépés lehetőségéről

A Kúria a hatósági eljárást megindító kérelem visszautasításának szabályait értelmezte ítéletében

Kártérítési igény környezetvédelmi normák megsértéséért? – válogatás az Európai Bíróság 2022 év végi ítéleteiből – Podcast

A kiadatás jogintézményénél különbség tehető a saját állampolgár és a más tagállamból jövő uniós polgár között

Módosultak a tényálláshoz kötöttség szabályai a harmadfokú büntetőeljárásban

Rövid időtartamú ingatlanbérlet Olaszországban: az Airbnb-nek is forrásadót kell fizetnie

Előző bejegyzés « Csődeljárás során a vagyonfelügyelő, valamint az adós cég vezető tisztségviselője jogainak és kötelezettségeinek az elhatárolása
Következő bejegyzés Az elsőfokú ítélet előtti korlátlan tartamú előzetes letartóztatás lehetősége sérti az Alaptörvényt »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet