Kategória archív: Jogélet

Ön itt áll: / / Jogélet

„Felforgató technológiák” konferencia – Digitalizáció, Mesterséges Intelligencia, jogi paradigmák

A digitalizáció és a mesterséges intelligencia „társadalmat és jogot felforgató” jelensége az elmúlt időkben meghatározója a tudományos diskurzusnak, és élénken foglalkoztatja a szakmai közvéleményt, az elméleti és gyakorlati jogászokat, függetlenül az általuk művelt szakterülettől. A 2024. április 3.-án megrendezésre kerülő "FELFORGATÓ TECHNOLÓGIÁK" címmel szervezett konferencián a digitalizáció, mesterséges intelligencia és a kapcsolódó jogi paradigmák olyan izgalmas témáival ismerkedhetünk, mint például a kereskedelmi nyilvántartások, ezen belül hangsúlyosan a jogi személyek nyilvántartásának fejlesztési perspektívái az ultramodern technológiai környezetben, az algoritmikus döntéshozatal számos kérdése, az adatvagyon problematikája, a pénzpiacokon jelen lévő digitális vagyontárgyak, a bankszektor kihívásai, vagy éppen az írásbeliség jövője. (a Konferencia a MJE Kereskedelmi és Üzleti Jogi Szakosztálya, a MJE Civilisztikai Tudományok Szakosztálya közös szervezésében, a Károli Gáspár Református Egyetem támogatásával valósul meg)

A büntetőügy terheltje mint a bírósági eljárásban elkövetett passzív vesztegetés tettese

A Fővárosi Ítélőtábla másodfokú döntése kimondja, hogy a büntetőügy – akár tényleges, akár lehetséges jövőbeni – terheltje nem követ el azáltal bűncselekményt, ha meghatározott tartalmú vallomás tétele érdekében pénzt vagy más jogtalan előnyt kér vagy fogad el.

Tavaszi Jogásznap Tatán

A Magyar Jogász Egylet Komárom-Esztergom Vármegyei Szervezete…

A Kúria a közigazgatási hatóságok kitanítási kötelezettségének terjedelmét vizsgálta ítéletében

A Kúria szerint a kisajátítási hatóság a kitanítási kötelezettsége körében köteles a felperesek kártalanítás összegét kifogásoló nyilatkozata pontos tartalmának tisztázására.

A szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatása tizennegyedik életévét betöltött gyermek esetén

A szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatása a 14. életévét betöltött gyermek esetén is csak akkor kérhető, ha azok a körülmények, amelyeken a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapult, utóbb lényegesen módosultak, és ennek következtében a megváltoztatás a gyermek érdekében áll. A Kúria megállapított azt is, hogy a gyermektartásdíj meghatározása során a Ptk. 4:218. § (2) bekezdésében rögzített szempontokat akkor is vizsgálni, és szükség esetén bizonyítani kell, ha a gyermektartásdíj fizetési kötelezettségről a bíróság erre irányuló kereseti kérelem hiányában határoz.

Vajdasági Magyar Jogász Egylet – Határtalan kisebbségi jogvédelem c. konferenciája

Nagy sikert aratott a Vajdasági Magyar Jogász Egylet "Határtalan…

Mangold újratöltve: az Európai Bíróság újabb ítélete a megkülönböztetésmentesség elve irányelvi megjelenésének horizontális viszonylatban alkalmazásáról – Podcast

Néhány évvel ezelőtt nagy port kavart az Európai Bíróság…

Meghívó – jogtörténeti kerekasztal

MEGHÍVÓA Magyar Jogász Egylet Heves Megyei Szervezete jogtörténeti…

A Kúria a másodfokú hatósági döntés hatáskörhiány miatti semmisségéről foglalt állást ítéletében

A Kúria szerint ha a közigazgatási szerv másodfokú hatáskörrel nem rendelkezik, akkor a fellebbezést érdemben elbíráló határozata semmis.

HONNAN INDULTUNK,ÉS HOL TARTUNK MA? – ELEMZÉSEK ÉS GONDOLATOK A 10 ÉVE HATÁLYBA LÉPETT POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL

2024. március 22. 09:00 - 16:30 ELTE ÁJK, Aula Magna (1053 Budapest, Egyetem tér 1-3. I. em.)