Villám Krisztián
Az állam kártérítési felelőssége az alaptörvény-ellenes jogszabály megalkotása miatt
The State’s Liability for Damages Arising from the Enactment of a Law That Violates the Fundamental Law
https://doi.org/10.61382/MJE.Ertekezesek.2026.Villam.279
Hivatkozás
Villám Krisztián: Az állam kártérítési felelőssége az alaptörvény-ellenes jogszabály megalkotása miatt. In: Bodzási Balázs (szerk.): Jogászegyleti Értekezések 2026. Felelősség a jogban. Magyar Jogász Egylet, Budapest, 2026. pp. 279-296.
Összefoglaló
A jogállamiságból fakadó alapvető elvárás, hogy a jogrendszer előreláthatóan és kiszámíthatóan működjön. Napjainkban már nem fér kétség ahhoz, hogy az állam kártérítési felelőssége vizsgálható, ha a jogalkotás során ezen követelményeket figyelmen kívül hagyja, és a jogalkotással másnak jogellenesen kárt okoz. A Kúria gyakorlata azonban rendkívül szűkre szabja a jogalkotással okozott kárfelelősség megállapításának lehetőségét, amelynek lényege, hogy magánjogi jogviszony csak akkor jön létre az állam és a károsult között, ha a jogszabály „közjogi kötőereje” az Alkotmánybíróság döntése nyomán megszűnik. Ez pedig kizárólag az alaptörvény-ellenes norma megsemmisítésével vagy jogalkotó általi mulasztás megállapításával állhat elő. Álláspontunk szerint a Kúria ezen értelmezése a deliktuális felelősség általános szabályának dogmatikai rendszerébe nem illeszkedik, mert a Ptk. deliktuális felelősségi szabályai alapján a károkozó magatartás önmagában létrehozza a kártérítési jogviszonyt. Következésképpen, ha egy jogszabály megalkotása valakinek kárt okoz, függetlenül attól, hogy annak alaptörvény-ellenességét az Alkotmánybíróság megállapította-e, a polgári jogi felelősség vizsgálható. Ráadásul a Ptk. hatályos rendelkezései alapján a károkozás jogellenessége vélelmezett. Ezekben az esetekben ezért nem a jogellenesség körében, hanem a felróhatóság kérdésének vizsgálatával kellene eldönteni, hogy a kártérítési igény megalapozott-e, vagyis a kárfelelősség egyéb feltételeinek fennállása esetén nem a károsultnak, hanem az államnak kellene igazolnia, hogy a jogalkotás során úgy járt el, ahogy az elvárható volt.
Kulcsszavak: jogalkotással okozott kár; kártérítési felelősség; polgári jogi jogellenesség; közjogi kötőerő; alaptörvény-ellenes jogszabály megsemmisítése; jogalkotó általi mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség
The State’s Liability for Damages Arising from the Enactment of a Law That Violates the Fundamental Law
Abstract
A fundamental expectation arising from the rule of law is that the legal system should operate in a predictable and foreseeable manner. Today, there is no doubt that if the state disregards these requirements in the legislative process and unlawfully causes harm to another party through its legislation, its liability for damages may be examined. However, the Supreme Court’s practice imposes extremely narrow limits on the possibility of establishing liability for damages caused by legislation, the essence of which is that a private-law relationship between the state and the injured party arises only if the “binding force under public law” of the legislation ceases to exist following a decision by the Constitutional Court. This, in turn, can only occur through the annulment of a provision contrary to the Fundamental Law or through a finding of legislative omission. In our view, the Supreme Court’s interpretation does not fit into the dogmatic system of the general rule of tort liability, because under the Civil Code’s rules on tort liability, the harmful conduct itself creates the legal relationship for damages. Consequently, if the enactment of a law causes harm to someone, regardless of whether the Constitutional Court has found it to be unconstitutional, civil liability may be examined. Furthermore, under the current provisions of the Civil Code, the unlawfulness of the act causing harm is presumed. In such cases, therefore, the question of whether a claim for damages is well-founded should be decided not by examining the unlawfulness of the act, but by assessing the issue of culpability; that is, if the other conditions for liability for damages are met, it is not the injured party but the state that must prove that it acted as expected during the legislative process.
Keywords: damages caused by legislation; liability for damages; unlawfulness under civil law; binding force under public law; annulment of legislation contrary to the Fundamental Law; unconstitutionality resulting from legislative omission