A fogyasztóvédelmi normák teljes érvényesülése érdekében a nemzeti jognak lehetővé kell tennie a fizetésképtelenségi bíróságok számára, hogy a szerződés tisztességtelenségét hivatalból vizsgálhassa, a követelésjegyzéket módosíthassa és szükség szerint ideiglenes intézkedéseket (például a törlesztőrészletek csökkentése) rendeljen el.
Egy svájci frankban denominált jelzálogkölcsön 2007-es megkötése után került sor arra az ügyre, amelyben 2019 októberében R.S.-t csődbe mentnek nyilvánították, feleségét és két magánszemélyt pedig hitelezőként szerepeltették a G. S.A. bankkal szemben. A csődeljárás során R.S. minden követelést elfogadott, és a felszámolóbíró 2021 áprilisában véglegesítette a követelésjegyzéket, amelynek legnagyobb tétele a banké volt.
2023 nyarán azonban a bank maga is fizetésképtelenné vált, és ez új kérdéseket vetett fel a lengyel csődtörvény alkalmazásában. A csődbíróság – a lengyel törvény szigorú előírásait követve – eddig csak a már jóváhagyott követelésjegyzékre támaszkodhatott, és nem vizsgálhatta hivatalból a szerződés feltételeinek tisztességességét.
Az eljáró lengyel bíróság, a łódź-śródmieściei kerületi bíróság azonban úgy vélte, hogy ez a mechanizmus ütközik az uniós fogyasztóvédelmi irányelvek – különösen a 93/13/EK irányelv 6. és 7. cikke – céljával és elvével. A bíróság ezért előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az EU Bíróságánál, azt kérdezve, hogy akadályozza-e a nemzeti jog azt, hogy a csődbíróság ex officio – hivatalból – vizsgálja a szerződési feltételek tisztességtelenségét, illetve hogy rendelhet-e el ideiglenes intézkedéseket a fogyasztó védelme érdekében a vizsgálat idejére.
Az EU Bírósága egyértelmű választ adott: a fogyasztóvédelmi normák teljes körű érvényesülése megköveteli, hogy a nemzeti jog lehetővé tegye a csődbíróság számára a szerződések vizsgálatát és a követelésjegyzék módosítását, ha az addig korábbi bírósági eljárásban nem történt meg. Minderre anélkül sort kell tudnia keríteni, hogy az ügyet automatikusan át kellene utalnia egy másik fórumra. Az eljárás elhúzódása ugyanis visszatarthatja a fizetésképtelenségi eljárás alá vont személyt attól, hogy érvényesítse a fogyasztóvédelmi irányelvből eredő védelemhez való jogát. Ugyancsak kötelező előírni, hogy ideiglenes intézkedésekkel – például a törlesztőrészletek ideiglenes csökkentésével – óvják a fogyasztó pénzügyi helyzetét a tisztességtelenség jogi felülvizsgálatáig.
A döntés nyomán Lengyelországban módosítani kell a csődtörvényt: a csődbíróságoknak önálló hatáskörükbe kell venniük a tisztességtelenségi vizsgálatot, és lehetővé kell tenniük a szükséges átmeneti intézkedéseket. Ezzel az uniós bírósági gyakorlat szellemében erősödik a fogyasztók jogainak védelme a pénzügyi nehézségek közepette is.
Szerző: Szalai Anikó
Forrás: C-582/23. sz. ügy, Wiszkier, Európai Unió Bíróságának 2025. július 3-án hozott ítélete, ECLI:EU:C:2025:518
