A Ptk. 5:41. §-át a bírósági határozattal történő tulajdonszerzésre is irányadónak tekintjük. Ennek alapján vagyonelkobzás, illetve elkobzás esetén az ingó vagy ingatlan dolgon fennálló, harmadik személyt megillető jogok az állam tulajdonszerzését követően is fennmaradhatnak, ha a jogszerző – vagyis az állam képviseletében eljáró személy vagy szervezet – nem volt jóhiszemű.
Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok fennállásának lehetőségét tovább erősíti a Ptk. 5:42. § (2) bekezdése, amely szerint az állam tulajdonszerzése nem érinti a jóhiszemű harmadik személy javára az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett jogokat.
Ha esetleg mégis sor is kerülne egy harmadik személyt megillető jog megszűnésére, a Ptk. 5:42. § (1) bekezdése alapján az államot ebben az esetben – főszabály szerint – helytállási kötelezettség terheli. Ez a helytállási kötelezettség csak akkor nem áll fenn, ha a jogosult nem indított végrehajtást a volt tulajdonos vagyonára, vagy az állam tulajdonszerzésének időpontjában nem állapítható meg, hogy a végrehajtás során a jogosult követelése nem nyert kielégítést.
A harmadik személyt megillető jogok akkor is fennmaradnak, ha a tulajdonos önként ajánlja fel vagyonát, illetve egyes vagyontárgyait az állam javára, vagy köt az állammal erre vonatkozóan ajándékozási szerződést.
Ha pedig a vagyonelkobzás társasági részesedést érint, problémát jelenthet az érintett gazdasági társaság működtetése. Ez a professzionális állami vagyonkezelés szükségességének a kérdését is felveti.
Részletesebben lásd: Magyar Jog 2026/6. szám, 353-359. oldal
DR. BODZÁSI BALÁZS
közjegyző, egyetemi docens
Károli Gáspár Református Egyetem
Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszék
