Hol húzódik a határ a bűnmegelőzés hatékonysága és a tisztességes eljárás garanciái között? Meddig terjedhet az állam lehetősége a megbízhatóság ellenőrzésére, és milyen garanciák szükségesek ahhoz, hogy egy ilyen vizsgálat megfeleljen a jogállami követelményeknek?
Ezekre a kérdésekre is keresi a választ dr. Csák Zsolt a Kúria elnökhelyettese, aki 2026. október 16-án, a Negyvenhetedik Jogász Vándorgyűlés Büntetőjogi felelősség szekciójában tart előadást „Felelősség a tisztességes eljárásért, avagy a megbízhatósági vizsgálat jelene és jövője” címmel.
A megbízhatósági vizsgálat sajátos helyet foglal el a büntetőjogi felelősség rendszerében. Az intézmény célja a jogsértések megelőzése és feltárása, alkalmazása ugyanakkor számos, a tisztességes eljárással, a jogállami garanciákkal és a jogalkalmazás egységével összefüggő kérdést vet fel.
A téma különös aktualitását adja, hogy az elmúlt időszakban jelentősen változott a megbízhatósági vizsgálat személyi hatálya: az állami szervek, különösen a fegyveres testületek mellett az intézmény az egészségügyi szférában, a hálapénz elfogadásával összefüggésben is megjelent.
Az előadás egyik központi kérdése, hogy a megbízhatósági vizsgálat során megvalósított cselekmény mikor alapozhatja meg a büntetőjogi felelősséget. Megállapítható-e minden esetben a társadalomra veszélyesség, vagy bizonyos esetekben éppen ennek hiánya vezethet felmentő ítélethez?
A kérdés a bírói gyakorlatban is izgalmas problémákat vet fel. Míg a civil ítélkezésben a Kúria precedenshatározataiban megjelenő iránymutatás követése egységesebb képet mutat, a katonai büntetőeljárásokban eltérő első- és másodfokú bírói megközelítések is megjelentek.
A megbízhatósági vizsgálat jövőjének megítélésében megkerülhetetlen az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) gyakorlata. A 2026. február 3-án meghozott, Szelényi és társai kontra Magyarország ügyben az EJEB azt állapította meg, hogy a megbízhatósági vizsgálatot és az ahhoz kapcsolódó titkos megfigyelést szabályozó rendelkezések nem felelnek meg az Egyezmény 8. cikkében foglalt követelményeknek, többek között a megfelelő garanciák hiánya és az intézkedések megkülönböztetés nélküli jellege miatt. Mindez új megvilágításba helyezi a megbízhatósági vizsgálat szabályozását és gyakorlatát: összhangban áll-e a magyar jogi környezet az EJEB által kialakított követelményekkel, és milyen irányban szükséges továbbfejleszteni az intézmény garanciális rendszerét?
A Kúria elnökhelyettesének előadása a büntetőjogi felelősség, a bírói jogértelmezés, a tisztességes eljárás és az emberi jogi követelmények metszéspontjára irányítja a figyelmet, egy olyan jogintézmény kapcsán, amelynek jelenlegi szabályozása és jövője egyaránt számos szakmai kérdést tartogat.
A megbízhatósági vizsgálat jelene már önmagában is összetett kérdéseket vet fel – a jövője pedig még több jogalkalmazási és garanciális dilemmát tartogathat.
Találkozzunk a Negyvenhetedik Jogász Vándorgyűlésen!
Jelentkezés: https://kepzes.jogaszegylet.hu/vandorgyules/47
